Lesz újabb családvédelmi akcióterv – lengette be Orbán Viktor éves sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök többek között azt mondta, szeretné, ha a háromgyerekes anyákra is ki tudnák terjeszteni a négygyerekesekre 2020 elejével bevezetett, élethosszig tartó jövedelemadó-mentességet. Orbán szerint ez ügyben vitája van a pénzügyminiszterrel, Varga Mihály szerint ugyanis erre nincs forrás.

Nem most merül fel először

A háromgyerekes nők szja-mentessége nem újdonság, 2018 októberében a kormányközeli Magyar Idők szellőztette meg, hogy felmerült az ötlet. Majd novemberben Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma családpolitikáért felelős helyettes államtitkára azt mondta: az intézkedés tényleges költségvonzatáról a Pénzügyminisztériummal még nem egyeztettek, ám az nagyon fontos, értékalapú segítése lenne a nagycsaládosoknak.

„Ha a gazdasági helyzet engedi, s most úgy látjuk, hogy engedi, akkor a bevezetését meg fogjuk oldani” – állította az államtitkár. Ugyebár közvetlenül az után, hogy elismerte: az illetékes minisztériummal még nem egyeztettek arról, mit enged meg a gazdasági helyzet, és mit nem.

A háromgyerekesek szja-mentességéből végül nem is lett semmi, a kormány végül csak a négygyerekesekre vezette ezt be. Ennek az intézkedésnek nincs komoly költségvetési vonzata, egyrészt mert csak relatíve kevés embert érint, másrészt ezek az anyák nem feltétlenül tartoznak a legmagasabb keresetűek körébe.

Pontos számot nagyon nehéz mondani. A mentesség ugyanis nem csak azokra a nőkre vonatkozik, akik épp most négy gyereket nevelnek (tehát amely családok jogosultak a családi adókedvezményre), hanem minden nőre, aki valaha ennyit nevelt. Azt azonban nem tudni, közülük hányan dolgoznak egyáltalán, mennyit keresnek, igénybe vettek-e a keresetükből családi adókedvezményt. Mindeddig a Pénzügyminisztérium sem árulta el, mekkora adókiesésre számít emiatt. Mivel a mentességet 2020 januárjától lehet igénybe venni, az adóhatóságnak majd az igénylések feldolgozása után lesznek adatai, mennyien élnek vele, és ez mekkora adókiesést jelent a költségvetésnek.

A kedvezmény bejelentésekor – Orbán Viktor tavalyi évértékelője után – hvg.hu a bizonytalanságokat szem előtt tartva körülbelül évi pár tízmilliárd forintos szja bevétel-kieséssel számolt, ami a költségvetés számára aprópénz. Az érintettek számára ez persze nagy nyereség, mivel a mentesség élethosszig jár: a jelenlegi adózási és gazdasági körülményeket változatlannak véve például egy 40 évesen négy gyerekkel ismét munkába álló nő nyugdíjba vonulásáig több mint 18 millió forintot nyerhet az szja-mentességen.

Sokkal több a háromgyerekes nő, mint a négygyerekes

A háromgyerekes nők szja-mentessége már nagyon más lapra tartozik, nagyságrenddel több nő nevel (vagy nevelt) három gyereket, mint négyet. A KSH felmérése alapján az év elején 180 ezer 50 év alatti nő nevelt három gyereket (az életük során valaha három gyereket nevelő nők száma ennél jóval nagyobb), míg csupán 73 ezer legalább négyet.

Ahogyan a négygyerekesek szja-mentessége esetében, úgy itt is nehéz pontosan kiszámolni, mekkora bevételkiesést okozna az intézkedés. A mentesség első megszellőztetése után mindenesetre mind az Index, mind a Portfolio százmilliárdos nagyságrendű éves kiesést becsült.

Fontos szem előtt tartani, hogy a társadalom szegényebb rétegeiben, ahol alacsonyabb a foglalkoztatottság és az átlagos kereset, sokkal több a gyerek, mint a tehetősebb rétegekben. Vagyis a háromgyerekes anyák közül átlagban többen dolgoznak és jobban keresnek, mint a négygyerekesek közül. Ez növeli az szja-mentesség kiterjesztésének költségvetési hatását.

Ez már nem elhanyagolható összeg

Alsó hangon százmilliárd forint már nem elhanyagolható összeg, érthető, hogy – ahogy Orbán Viktor szavaiból ki lehetett venni – Varga Mihály pénzügyminiszternek miért nem fűlik hozzá a foga ahhoz, hogy lemondjon róla. Igaz, nem is kigazdálkodhatatlan. Demagóg összehasonlítással élve: az új Puskás Aréna közel 200 milliárd forintba került. Nem demagóg összehasonlítással: a 2020-as költségvetést (önkormányzatok nélkül) a kormány 21,8 ezer milliárd forint bevétellel tervezte. Ehhez képest száz(egynéhány) milliárd sem olyan nagy összeg.

Ugyanakkor a kormány épp most akar nekilátni az éves költségvetési hiány (és azon keresztül az államadósság) lefaragásának. A 2022-es évre már csak 212 milliárd forintos hiányt lőttek be a teljes államháztartásra, ami akkor várhatóan a GDP 0,4 százaléka lesz (a GDP arányos hiány 2019-ben bő 2 százalék lehetett). Ehhez képest már nem elhanyagolható tétel száz-kétszáz milliárd forint. Varga Mihálynak vagy máshonnan kellene pénzt elvonnia (miközben az egészségügytől az oktatáson át számos területnek pluszpénzre lenne szüksége), vagy a bevételeket kellene növelnie, vagy be kellene nyelnie, hogy marad a relatíve magas költségvetési hiány (a kedvező gazdasági helyzetet kihasználva az uniós országok jelentős része pluszos vagy legalábbis nullás költségvetést visz).

Rosszabb, mint a 13. havi nyugdíj

Nagyon fontos megjegyezni, hogy a négygyerekes nők szja-mentessége élethosszig tart, és vélhetően ilyen lenne a háromgyerekeseké is. Vagyis nem elég azzal foglalkozni, hogy egyetlen évben mekkora kiesést okoznak ezek az intézkedések. A kiesés ugyanis görög tovább, minden évben jelentkezni fog, egészen addig, amíg egy kormány (és parlamenti többség) úgy nem dönt, hogy kell a pénz, és akkor inkább mégis fizessenek szja-t a három- és négygyerekes nők. A mentesség visszavonásának nyilván hatalmas politikai ára lenne, akárki is van éppen kormányon – a 13. havi nyugdíj visszacsinálása smafunak tűnne visszanézve. Ugyan egyelőre nem látszanak jelei, hogy a gazdaság válságba kerülne vagy akár csak lassulna a növekedés – de ez csak idő kérdése a gazdaság ciklikus működése miatt.

A mentesség visszavonására nyilván egyetlen kormány (legyen az fideszes vagy sem) se adná szívesen a fejét. Szóval bevezetésével gyakorlatilag a Fidesz be is betonozná – akárcsak a nőknek negyven év munkaviszony után a nyugdíjba vonulást lehetővé tevő, 2011-ben, szintén az Orbán-kormány által kitalált intézkedést.

A Fidesz számára ez kisebb probléma, mint egy esetleges másik kormány számára lehet. A kormány ugyanis szándékosan a fogyasztást terhelő adók irányába (elsősorban az áfa felé) tolta el a bevételi forrásokat, a költségvetés jóval kevésbé támaszkodik a vállalkozások profitja után fizetett társasági adóra és a munkavállalók személyi jövedelemadójára, mint 2010 előtt. A Fidesz ráadásul a családtámogatásokat beépítette az adórendszerbe, a családi pótlékot például hosszú évek óta nem emelte, van viszont családi adókedvezmény.

Jöhet azonban olyan kormány (esetleg kedvezőtlenebb gazdasági helyzetben), amelyik más filozófia mentén akarná átalakítani az adórendszert – csak épp szembe kell néznie a helyzettel, hogy a három- és négygyerekes nők egyáltalán nem fizetnek adót.