Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Áprilishoz képest májusban az árrésstop ellenére 0,6 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak – adta hírül a KSH. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) adatai szerint az árak az árrésstopos termékkörben április vége óta nem növekedtek, sőt sok esetben csökkentek is.
Ez azt jelenti a szervezet szerint, hogy
- a kiskereskedelem nem terhelte rá az árrésstopból származó veszteségeit más termékekre, nincs keresztárazás,
- a kiskereskedelem május végéig sikerrel védte az árrésstop előtti beszállítói árakat,
- áremelkedés akkor is van, ha a kiskereskedelmi árrések a legnagyobb forgalmú élelmiszer termékkörökben fixek.
Azt a Nemzetgazdasági Minisztérium is elismerte szerdai közleményében, hogy a havi alapon mért élelmiszer-infláció a szezonális élelmiszerek drágulásából fakad, ami azt is jelenti, hogy nem lett bevett gyakorlat a keresztárazás.
Az OKSZ szerint tehát az inflációt nem a kiskereskedelem gerjeszti, sőt, a láncok árversenye tompítja a beszállítói árnyomást, mert folyamatosan versenyezteti a beszállítókat a jobb árak elérése érdekében, a vevőket pedig akciókkal csábítja.
„Ezt az egészséges és fogyasztóbarát versenyt lehetetleníti el az állam akkor, amikor a valós problémákat a szőnyeg alá söpörve belenyúl a piaci folyamatokba” – írta a szervezet.
Hozzátették: az árrésstop május végi kivezetésének elmulasztása miatt azonban nő az esélye annak, hogy a beszállítók ismét megpróbálják érvényesíteni eddig elhalasztott áremelési szándékaikat, veszteségek pedig megnehezítik az üzletek számára a legjobb akciók elindítását.
„Az áremelkedést nem mi csináljuk, az árrésstop pedig nem kedvez a fogyasztóknak” – összegzi álláspontját az OKSZ.
