A GVH szerint nem a kiskereskedők felelősek az áremelkedésekért

Nem a kiskereskedelem a felelős a tej, a tejtermékek és a tojás év elején tapasztalt gyors áremelkedéséért, hanem a beszállítói árak – derül ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által végzett vizsgálatok egyelőre csak tervezetként kiadott eredményeiből, amelyről az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) számolt be.

A közlemény szerint a GVH arra jutott, hogy a beszállítói árak leginkább a munkaerő drágulása, a rezsiköltségek növekedése és a termékdíjak emelkedése miatt ugrottak meg. Ezek a hatások minden más élelmiszer-termelőnél és -feldolgozónál érvényesülnek.

A tej és a tejfeldolgozás terén a beszállítói árak az alapanyagköltségek (nyerstej) emelkedése mellett olyan tényezők miatt nőttek, mint a dráguló munkaerő, az emelkedő rezsiköltségek (energia-, víz-, csatornadíjak), illetve a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR), ami leginkább a csomagolás- és a csomagolóanyag-árak emelkedésén keresztül épült be a fogyasztói árakba.

A tej és a tejtermékek árát vizsgálva a GVH azt is kimondta, hogy a kiskereskedelmi árrés 2023 közepétől jelentősen csökkent, és 20 százalék alatti szinten stabilizálódott, ami

minden termékcsoportban csökkentette a nyereséget, vagy veszteségessé tette az adott termék forgalmazását már az árrésstop bevezetése előtt is.

A GVH megállapítása szerint a fogyasztói árak a tojás esetében is javarészt csak lekövették a beszállítói árak emelkedését. A GVH szerint az értékláncban a jövedelmi viszonyok a termelői és a feldolgozói szint felé tolódtak el, az árrésstop veszteségbe fordította a kiskereskedőket, ami hosszú távon nehezen fenntartható.  

 Az OKSZ szerint ez önmagában is indokolttá teszi az árrésstop mielőbbi – most augusztus végére tervezett – kivezetését, mert az nem csökkenti az inflációs nyomást, csak elfedi azt. A munkaerőköltségek, a rezsidíjak és az EPR-költségek minden, élelmiszert érintő területen emelkedtek sok egyéb költségtényezővel együtt. Ezeket a költségeket a termelők és a feldolgozók áthárítják a kiskereskedelemre. A GVH megállapította azt is, hogy a beszállítók egyre gyakrabban követelnek szerződésmódosítást a tőlük vásárló kiskereskedőktől. Az árrésstopról alkotott rendelet ezzel szemben éppen a beszállítókat védte volna, és feltételezte, hogy a kiskereskedők akarnak majd egyoldalúan módosítani.

„Ha nem a kiskereskedelmi árrés okozta az év eleji áremelkedést, akkor az árrésstop nem is segít az infláció megfékezésben, más káros mellékhatásai viszont vannak” – mondja Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára. Ezek miatt az árrés rendeleti úton történő csökkentése a vásárlókra is visszaüt. Amint arra a GVH tejről és tejtermékekről szóló vizsgálata is rámutat, a csökkenő árrés miatt a kiskereskedelem visszafogja a fejlesztéseket, és nem tud annyi kedvezményeket biztosító akciót indítani, mint korábban.

A tejről és tejtermékekről szóló vizsgálat megállapítja azt is, hogy a 2024 második felében indult áremelkedés fontos oka volt a 2023-as árstop, valamint a kötelező akciózások rendszere, hiszen az árak az ebben az időszakban mesterségesen leszorított fogyasztói árakhoz képest emelkedtek (bázishatás). Ez a jelenség az árrésstop kivezetése után is várható. „Minél később történik meg a kivezetés, annál erőteljesebb a bázishatás, bár a kiskereskedelmi láncok közötti éles verseny valamelyest tompítani fogja a negatív következményeket” – mondta Kozák Tamás.

Az OKSZ mindezek fényében javasolja a kormánynak, hogy a tervezett augusztus végi időpontban törölje el a kiskereskedelmi árrésstopra vonatkozó rendeletet, mert az nem megoldja, csak a szőnyeg alá söpri a rendszerben gyűlő feszültségeket. A szervezet reméli, hogy vizsgálati eredményei alapján hasonló javaslatot tesz a kormánynak a Gazdasági Versenyhivatal is.

Frissítés: A Gazdasági Versenyhivatal közleményt adott ki, amelyben visszautasítja, hogy az OKSZ politikai nyomásgyakorlásra próbálja felhasználni a versenyhatóság még nem lezárt jelentéstervezeteit. Hozzáteszik: a gazdaságpolitikai intézkedések szükségességének értékelése nem tartozik a GVH hatáskörébe.

Azt is hangsúlyozták, hogy a vizsgálatokból nem vonhatóak le az OKSZ mai közleményében megfogalmazott következtetései.

„A GVH nem tett és nem is tesz javaslatot az árréscsökkentés kivezetésére, mert a GVH nem a kereskedők, hanem a magyar emberek oldalán áll”.

Megjegyzik, hogy jelenleg kiskereskedelmi vállalkozás ellen folyik versenyfelügyeleti eljárás tiltott árrögzítés, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat vagy a fogyasztók megtévesztése miatt