Nemcsak a fogyasztókat tévesztik meg azzal, hogy olcsóbb halfaj húsát adják el drágábbként, de akár veszélyeztetett, korlátozottan halászható tengeri fajok is a tányérunkra kerülnek – figyelmeztet egy új kutatás.
Egy Magyar Nemzet hivatkozik,ha a dolgozó úgy dönt, hogy nem él az oltással, döntésének nem lesz semmilyen negatív következménye a munkaviszonyát illetően. Közben a Koronavírus Sajtóközpont cáfolta a hírt.
A NASA szerint nemcsak a testnek, a léleknek is jót tesz a változatos és megfelelő táplálkozás. Hogy ez megoldható legyen egy Mars-misszió során is, a NASA a kanadai űrügynökséggel közösen pályázatot írt ki.
Újfajta szennyezés miatt kellene aggódnunk – figyelmeztetnek tudósok.
Átlagosan nagyjából egy százalékkal lett drágább az élet egy hónap alatt. Tavaly januárhoz képest 2,7 százalékkal emelkedtek az árak.
Nemsokára zöld jelzést kaphat a tücsök, a sáska és a gyászbogár is. A többi már a tagállamokon áll.
Hogyan formálják át mindennapi életünket az egymásra ható új technológiák? Mi lesz a forradalmi fejlesztések hatása? Hogyan alakul majd a közlekedés, a vásárlás, az oktatás vagy a szórakozás jövője? Hogyan fest majd egyebek közt az egészségügy, az élettartam a nem is olyan távoli jövőben? Egyáltalán: mikor jön el az, amit jövőnek nevezünk? Ezeket a kérdéseket tárgyalja a HVG Könyvek által gondozott A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyv, melynek több részletét bemutatjuk a következő hetekben.
Senki ne egyen a Tescóban vett saját márkás 200 grammos kiszerelésű TS Szultán Mazsolából – kéri az üzletlánc és a Nébih.
Ahogy a szegény országokra jellemző, a magyar háztartások kiadásainak nagy szeletét teszik ki az élelmiszerek, a szelet ráadásul hízott az elmúlt években. A magyar háztartások fogyasztása a második legkisebb az unióban.
A magyar családok évente több mint félmillió forintot dobnak a kukába a saját zsebükből – derül ki egy kutatásból. A megvásárolt élelmiszerek mintegy negyedrésze landol a szemetesben, pedig az élelmiszerpazarlás elkerülhető lenne, ha megtanulnánk azok helyes tárolását. Cikkünkben tippeket adunk a spóroláshoz.
A klímaváltozás miatt az élelmiszerellátást nem csak a változó éghajlat, de kártevő rovarok is fenyegetik.
A rovarok nagyon táplálóak, ráadásul rovart enni nemcsak egészséges, hanem a környezetre nézve is előnyös. Lehet ezt még fokozni? Igen, lehet! De mindenekelőtt a rovarokat fel kell dolgozni, hogy csábító ennivaló váljék belőlük.
Az élelmiszerek ára 6,2%-kal nőtt a KSH adatai szerint. A gyümölcs és a zöldség drágult a legjobban.
A hazai közétkeztetés igen kevés pénzből gazdálkodik, ám a szakértők szerint ennek nem kellene megakadályoznia azt, hogy egészségesebb, akár bioélelmiszereket használjanak fel az ételek elkészítésénél. Ehhez elsősorban a beszerzési módokon kellene változtatni, de jó lenne átalakítani a fogyasztók ízlését is.
A kínai közegészségügyi hatóság szombaton jelentette be, hogy vizsgálataik szerint bár kicsi az esély rá, de akkor is megfertőződhetünk, ha az ételek csomagolásán keresztül kerülünk kapcsolatba a vírussal.
Az EU „termelőtől a fogyasztóig” stratégiája: hogyan alakíthatjuk át az élelmiszer-termelési és -fogyasztási szokásainkat? Az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős tagjának írása az élelmezési világnap alkalmából.
A háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék 76 százaléka megspórolható lenne.
Az NMHH felmérése szerint magyar szolgáltatást alig reklámoznak a tévében, gyógyhatású készítményből viszont sok van.
A koronavírus miatt még inkább kiszolgáltatottá teszi a szegény országokat a drágulás.
Egészen aprócska termelők is meglátták a lehetőséget (vagy a kényszerűséget) a tavaszi bezárkózásban, és házhoz szállítást vállaló webshopokat indítottak. Eddig úgy tűnik, többségük sikeresen.
