Több tízezer jelentkező közül egy-két szerencsés kiválasztott utazhat az űrbe, de ahhoz, hogy ez sikeres legyen, több tízezer szakember háttérmunkája szükséges. Utóbbiak (ki)képzése sem hétköznapi feladat, e célból speciális oktatási programokat dolgoznak ki világszerte. Magyarországon ezt hivatott ellátni az UniSpace Program, amelyet konzorciumi formában hoztak létre 2022-ben, és a különböző szakterületeken 77 diákkal meg is kezdődött az oktatás.

A különleges képzés előtörténetéhez tartozik, hogy amikor 2021-ben a kormány elfogadta Magyarország első űrstratégiáját, a szektorért felelős Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium felmérte, mely hazai felsőoktatási intézmények lennének képesek szerepet vállalni az ehhez szükséges komplex tudás átadásában. Mint kiderült, 17 olyan egyetem volt, ahol az oktatók rendelkeztek valamiféle űrkutatási kompetenciával. Ezekből az intézményekből létrehoztak egy konzorciumot, és annak felelősei jelölték ki azt a négy területet, amelyek magukban foglalják a műszaki tudományokat, a természettudományokat, az orvos- és egészségtudományokat, valamint a társadalomtudományokat. A magyarországi egyetemek „űrképességeit összehangoló” konzorciumhoz mostanra már 21 felsőoktatási intézmény csatlakozott.

Az említettek alapján jelölték ki a fő képzési területeket is, így aki ma Magyarországon valamiképpen az űrhajózással, űrkutatással szeretne kapcsolatba kerülni és hivatásszerűen ezen a területen elhelyezkedni, ezekből válogathat. Az űrtechnológiai szakemberek képzését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) irányítja, az űrtudományok iránt érdeklődőknek az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) kell jelentkezniük, aki innovatív táplálkozástudományi és űr-egészségtudományi képesítést szeretne, annak a Debreceni Egyetem (DE) kínál képzést, míg világűr-politikai tanácsadói diplomát a konzorciumvezető Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) lehet megszerezni. Az egyes képzéseket vezető intézmények minden esetben más egyetemek oktatóival, szakembereivel együttműködve adják át a tananyagot: a BME tizenegy, az ELTE hét, a DE kilenc, míg az NKE tíz egyetem munkatársait vonja be. A konzorcium honlapja szerint ez az interdiszciplináris tudásplatform a hazai felsőoktatás történetében és a világon is egyedülálló képzési forma.

A UniSpace program szakirányú továbbképzéseket biztosít, magyarán olyanok felvételizhetnek, akik hasonló szakterületen már egyetemi diplomát szereztek. A képzési ciklusok háromszemeszteresek, az első 2022 őszén indult el. A hallgatók közül a legtöbben a világűr-politikai tanácsadói kompetenciák iránt érdeklődtek (31), a legkevesebben pedig az ELTE űrtudományi kurzusaira voltak kíváncsiak (10). A 2024. tavaszi diplomaosztókor az is kiderült, hogy a lemorzsolódási arány nem egészen 10 százalékos volt, de például a BME űrtechnológiai modulját mind a 15 bekerült hallgató sikeresen elvégezte. Az eredetileg magyar nyelven indított képzéseket a tavaly ősszel kezdődött második képzési ciklusban már angolul is fel lehetett venni, hiszen – mint azt Bacsárdi László szakfelelős, a BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgálatások tanszék docense kifejtette – az űrtevékenység nyelve egyértelműen az angol, ráadásul így külföldi diákokat és vendégelőadókat is fogadhatnak a programokba.

Az egyes képzések önmagukban is igen sokszínűek – derül ki a szakfelelősök által adott tájékoztatásból. A BME-n űrtechnológiát tanulók például elsajátítják űreszközök (köztük rakéták, űrrobotok, manipulátorok) tervezését, gyártását és üzemeltetését, emellett pedig megismerkednek a földmegfigyelés és az űrtávközlés alapjaival is. Aki erre a szakirányra megy, jó, ha tudja, hogy jó pár hazai űripari cég várja a tehetséges mérnökök jelentkezését.

Egészen más jellegű kompetenciákat kíván és ad a DE innovatív táplálkozási és űr-egészségtudományi szakiránya. Ide csak olyanok jelentkezhetnek, akik korábban agrár-, orvos- és egészségtudományi vagy természettudományi mesterképzésben szereztek diplomát. Ők olyan kérdésekre fognak választ kapni, amelyek az űrben – például a Holdon egy űrbázison vagy egy esetleges marsi utazás során – hosszabban tartózkodó embereket érintenek. Hogyan lehet lelassítani, megállítani, visszafordítani vagy akár meg is akadályozni azokat a változásokat, amelyek az emberi test működését érintik mikrogrativációs környezetben (csökkenő izomzat, a csontok vagy a keringési rendszer megváltozása stb.) – hoz példákat Csernoch László szakfelelős, a DE tudományos rektorhelyettese. De egy holdbázis vagy egy marsi utazás során kardinális kérdés az is, hogyan táplálkoznak a résztvevők, és ehhez miként lehet az űrben előállítani élelmiszert, milyen összetevőknek kell mindenképpen benne lenniük, hogyan lehet fehérjét termelni növényi alapanyagból és így tovább. Ezek mellett előkerülnek az űrorvostan, az űr-telemedicina, az űrgyógyszerészet vagy az extrém és szokatlan terek környezetpszichológiájának fontos aspektusai is.

Az ELTE-n olyan űrtudósokat képeznek, akik elsősorban a Föld és a Naprendszer jelenségeivel és működésével foglalkoznak. Az ő fő tárgyaik a távérzékelés, az űrtechnológia, az űrgazdaság, az űrélettan, az asztrofizika, az űrfizika (elsősorban a Naprendszer fizikája), az űridőjárás, valamint az űrkémia lesznek, utóbbi moduljaiban például arról tanulhatnak, hogyan alakulnak ki az elemek, és mit lehet létrehozni űrbeli laborokban – ad tájékoztatást a szak felelőse, Lichtenberger János geofizikus, egyetemi tanár. Egészen más, társadalomtudományi területen szervezi az NKE világűr-politikai tanácsadó továbbképzését, ahová diplomás közgazdászok és jogászok jelentkezhetnek. A hallgatók a világűr-politika, az űripar és a világűrrel kapcsolatos tevékenységek jogi, biztonság- és védelempolitikai kérdéseivel ismerkedhetnek meg behatóan, de a képzésük során hangsúlyt fektetnek az űrszektor és a gazdasági fejlődés, illetve a fenntarthatóság és a klímaváltozás közötti összefüggések tárgyalására is. Az itt végző űrjogászokat, űrgazdászokat és űrdiplomatákat elsősorban a Külgazdasági és Külügyminisztériumban várják tárt karokkal, de ezzel a tudással a konzorcium honlapja szerint űripari cégeknél is viszonylag könnyen találhatnak maguknak munkát.

Hasonló reményekkel kecsegteti az érdeklődőket Horváth Bianka, a UniSpace programigazgatója, rektori főtanácsadó is. Szerinte a megszerzett oklevéllel könnyű elhelyezkedni itthon és külföldön akár a köz-, akár a magánszférában. Mint nemrég nyilatkozta: „Számos nyitott pozíció várja a végzett hallgatókat az Európai Űrügynökségnél, az EU űrprogramjának végrehajtásáért felelős EUSPA szervezetben, valamint diplomáciai területen és a vállalati szférában egyaránt.”