A Magyar Rádió rejtegeti, az OSA Archívum ingyen közzétette: 41 évnyi műsor lenyomata
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
A NASA már teljes gőzzel készül arra, hogy az Artemis-program keretein belül újból embert juttasson a Holdra.
Ez 50 év után sem lett egyszerűbb feladat, így van teendő bőven – és az Alabama állambéli Huntsville-ben a NASA Marshall űrrepülési központjának szakemberei már javában végzik a kritikus fontosságú teszteket a biztonságos holdra szállás érdekében.
Ennek keretein belül most „több mint 30” alkalommal gyújtottak be egy 35 centiméteres, 3D-nyomtatott, hibrid rakétahajtóművet, amit a Utah Állami Egyetem kutatói fejlesztettek. Ez a rendszer a szilárd hajtóanyagot a gáznemű oxigénnel elegyíti, hogy kellő tolóerőt generáljon – így utánozva azokat a körülményeket, amikkel egy valódi holdi leszállóegységnek meg kell birkóznia.
Manish Mehta, az emberes landolásért felelős terület egyik vezető mérnöke az Interesting Engineering cikke szerint elmondta: a hibrid rakétahajtómű begyújtása egy szimulált holdi regolitmezőben évtizedek óta nem sikerült.
A szakember szerint a NASA a tesztből nyert adatokat képes lesz méretezni a repülési körülményekre, és kidolgozni a megfelelő adatmodelleket. Végül ezek mentén biztonságosabbá lesz tehető a Holdra szállás a jövőbeni, emberes Artemis-missziók számára.
Ahhoz, hogy a holdi leszállóegység „puhán” tudjon megérkezni, tehát le tudjon fékezni, amikor a Hold körüli pályáról letérve elindul a felszín felé, nagy teljesítményű hajtóművek szükségesek. Az Artemis III során az űrhajósok az Orion űrhajó segítségével jutnak el a Hold körüli pályára, majd dokkolnak a holdi leszállóegységhez, és megkezdik az ereszkedést.
Az Interesting Engineering megjegyzi: amikor a felszínhez közeledve begyújtják a hajtóműveket, hogy lassítsák az ereszkedést, a rakéta kipufogójából kiáradó gázok kölcsönhatásba léphetnek a holdi talajjal, azaz a regolittal. Ez krátereket és instabil talajt eredményezhet a leszállóegység alatt, továbbá minden irányba szétszórja a holdi talaj darabjait. Ez ugyanis a kockázatot jelenthet a legénységre, a leszállóegységre, a hasznos teherre, valamint a jövőbeni infrastruktúrára nézve is.
A NASA a hajtóművekből kieredő gázok, valamint a holdfelszín kölcsönhatásának vizsgálata céljából végzett teszteket a rakétahajtómű-utánzattal. 28 alkalommal vákuumban (utánozva a holdi körülményeket), kétszer pedig a normál környezeti nyomáson gyújtották be a rakétákat.
A hibrid rakétahajtóművet a NASA Langley kutatóközpontjába fogják szállítani, ahol további teszteknek fogják alávetni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
