szerző:
Czeglédi Fanni

Mikor jönnek rá a gyerekek, hogy a karácsonyi ajándékot a szülők veszik? Mit mondjunk nekik, ha kérdezősködni kezdenek? Csalódottak lesznek-e, ha kiderül az igazság? Kádár Annamária pszichológust, és néhány szülőt kérdeztünk meg a tapasztalataikról.

Karácsony 2017
Mindig mindenki várja, miközben persze tudja, hogy előtte majd még rohan, vásárol, főz, közben a munkahelyén évet zár, és még a céges partikra is el kellene menni - tiszta őrület. Ám eközben minden tudja azt is, hogy történjen bármi, maradjon befejezetlen bármilyen munka, az ünnep estéje mindenképpen eljön, és vele együtt a lassítás is, minden és mindenki lenyugszik kissé, ez pedig jó. Mi azt reméljük, lesz idejük olvasni is kicsit. Például az ünnepre készült cikkeinket, a 2017-et felidéző, esetleg már a 2018-ra készülő írásainkat.
Friss cikkek a témában

Imréék családjában a Jézuska hozta a gyerekeknek az ajándékokat és a karácsonyfát is. Ezt úgy tudták megoldani, hogy ő elvitte a gyerekeket sétálni, játszani. „Mire hazaértünk, mindent előkészített a feleségem. Máig nem értem, hogyan csinálta. Később bonyolódott az ügy, mert egyrészt a nagyobb gyerek már kezdett sejteni valami turpisságot, másrészt a fenyőfát már egy faiskolából vettük meg, ahol mi magunk mutattunk rá, melyiket vágják ki nekünk. Ilyenkor az volt a magyarázat, hogy segítünk a Jézuskának azzal, hogy felállítjuk és feldíszítjük neki a fát, így jobban megtalálja, hova kell hozni az ajándékokat.”

A fa feldíszítése után most már az a forgatókönyv, hogy a gyerekek eltűnnek a nappali környékéről várakozni, felöltözni. A Jézuska érkezése pedig igazi titkos akció náluk. „Írtam egy olyan CD-t, ahol a Mennyből az angyal megszólalása előtt van még három szám: háromszor tíz perc csend. Így, amikor már belátható időn belül várható a Jézuska megérkezése, beosonok a szobába, bekapcsolom a lejátszót, de ez nem tűnik fel senkinek, hiszen semmi nem történik. Visszamegyek a gyerekekhez, akikkel fél óra múlva együtt halljuk meg, hogy beindult a zene – tehát megjött a Jézuska.”

Dénes azt meséli, hét- és kilencéves fiai még mindig hisznek a Jézuskában, mi több, ez idén elég sok bonyodalmat okozott. „Nem voltak hajlandóak elárulni nekünk, hogy mit akarnak, mert a Jézuska úgyis tudja. A nagymama szedte ki belőlük.” Déneséknél is van külön program december 24-e délutánjára, amikor el kell menni otthonról, ekkor a szülők kihasználják a létszámhiányt.

©

Amikor a Mikulásról, Jézuskáról van szó, a gyermekpszichológusok többsége a realitással szemben a mesevilág mellett teszi le a voksát, részben azért is, mert, hogy ha csak egy percre is, mi felnőttek is szeretnénk néha képzeletbeli világokban élni.

Kádár Annamária pszichológus, tréner szerint a gyerek fejlődése szempontjából nagyon fontosak a kitalált történetek, a képzelt személyek, a „minden lehetséges” érzése, mert ezekben hatalmas erőforrás rejlik a számukra. „Egy óvodás korú gyereket még az érzései vezérlik: az ő világában még bármilyen varázslat megtörténhet, csak vágyni kell rá. A belső és a külső világ közti határvonal homályos, könnyen átjárható. Számukra az ellentmondások még könnyen megférnek egymással.”

Szeretném tudni az igazságot

A hvg.hu-nak nyilatkozó szülők kivétel nélkül azt mondják, a kortárs közösségben nagyon hamar megdől a Jézuska-mítosz. „A fiaim 9 és 11 évesek, valószínűleg már réges-rég tudják, hogy mi a helyzet, de nem mondják. Az osztálytársaik régóta nyomják, hogy a Jézuska nem létezik, szóval, ha az óvodában még nem is, az iskolában már biztosan tudják a gyerekek, hogy mi a helyzet” – meséli Dorina.

Dénes azt mondja, a fiainál ez a helyzet egyelőre nem állt elő, de ő nem akar előállni azzal, hogy át voltak verve éveken át. Az apa rávilágít egy fontos kérdésre is: csalódást, traumát okozunk-e a gyerekeinknek, ha elmondjuk az igazságot? Csalódhat-e akkorát ilyenkor a gyerek, hogy talán nem fog többet bízni bennünk?

Amíg a gyerek ebben a fantáziavilágban él, nem kell a szülőnek leleplezni a Jézuskát, magától is összerakja majd - mondja Kádár Annamária. „De akkorra már átalakul a gondolkodásmódja, megtanulja megkülönböztetni a fantáziát és a valóságot, fejlettebb realitásérzékének köszönhetően pedig nem fogja azt gondolni, hogy a szülei átverték. Ráadásul attól, hogy tudja, hogy a mesék nem valósak, a bennük lévő helyzetekkel és szereplőkkel ugyanúgy képes azonosulni” – mondja a pszichológus.

De mi a jó taktika, ha a gyerek rákérdez a Jézuska vagy a Mikulás létezésére? Érdemes mindenképpen meghallgatni a véleményét, puhatolózni, hogy ő hogyan gondolkodik a dologról.

Imréék középső gyereke egy-két éve már bizonytalan abban, mit is gondoljon a Jézuskáról. „Pláne, hogy természetesen ment a kutatás a lakásban a leendő csomagokért, és hát, találtak is ezt-azt. Egyszer mondta, hogy az osztálytársai meg a bátyja szerint is a szülők hozzák az ajándékokat. Kérdezte, hogy ugye, ez így van? Megkérdeztük, hogy ő mit gondol. Mondta, hogy szerinte is így van, de azért nem biztos. Végül abban maradtunk, hogy ha akarja, higgye azt, hogy a Jézuska hozza. Szerintem nagyon érdekes, szívet melengető korszak ez a csodavárás, kételkedés közti őrlődés. Most a legkisebb lányunk van ebben a korszakban.”

©

Gyöngyiék családjában viszonylag friss a rádöbbenés, nyolcéves lánya ugyanis nemrég jött rá, hogy mi a helyzet a Jézuskával. Ráadásul nem is volt akkor otthon, csak este mesélte el a párja, hogy a kicsi nekiszegezte a kérdést: „Figyelj, most már tudni szeretném az igazságot, úgyhogy mondd el, hogy létezik, vagy nem. Mert az osztály fele szerint igen, a másik fele szerint meg nem.”

A párja visszakérdezett, hogy ő mit gondol erről. „A lányom azt válaszolta, hajlamos azt hinni, hogy az utóbbi csapatnak van igaza. A párom meg mondta, hogy hát, valóban. És akkor rögtön sort kerítettek a Mikulásra, a fogtündérre és a nyúlra is. Egyáltalán nem volt dráma, nagyon jól fogadta.”

Akik egyáltalán nem falaznak a Jézuskának

Vannak otthonok, ahol a Jézuska csak kevés szerepet kap szentestén. Sok szülő úgy véli, egy ünnep úgyis lehet meghitt, és bensőséges, ha nem kapcsolódik semmilyen természetfeletti dologhoz. Valójában a szülőkön múlik, hogy a gyermek miben hisz, hogyan éli meg a karácsonyt. Később aztán sokszor ezt a hagyományt örökíti tovább a saját családjában is.

„Nálunk egészen egyszerűen más hagyományokat követ a karácsony” – kezdi Marcell. „Én is úgy nőttem fel, és a gyerekeim is azt a karácsonyt ismerik, amikor szenteste, vacsora után leülünk a hosszadalmas ajándékozásra. Ez nyolc-tíz embernél három órán át tart. Mindenkinek az ülőhelye elé gyűjtjük az ajándékokat, majd körönként mindenki kinyithat egyet, de csak ha előtte az ajándékozótól barkochbában megfejtette, mi az” – mondja, hozzátéve, hogy így aztán az ő fiainál fordított a helyzet: ők az iskolában hallották először, hogy másoknál természetfeletti erőknek tulajdonítják a karácsonyi kötött sapkát.

De arra is van példa, amikor a gyerek már felnőttként csavar egyet a dolgokon, és szakít a hagyományokkal. „Amikor gyerek voltam, ki voltunk zárva az egész folyamatból. Anyukám nagyon érzelmes ember volt, és szerette megadni a módját az ünnepeknek. Sokat énekeltünk, a ház tele volt csillagszóróval, gyönyörű volt. De én jobban szerettem volna, ha a gyerekeimmel közösen készülődünk. Pici koruktól kezdve együtt díszítettük fel a fát, de egy ideig még azt hitték, hogy a Jézuska hozza az ajándékot” – mondja Gyöngyi, aki nem gondolja, hogy a karácsonynak feltétlenül kötődnie kellene valami természetfelettihez ahhoz, hogy meghitt és boldog legyen. „Szerintem nem kell foggal-körömmel ragaszkodnunk ahhoz, hogy ebbe bevonjunk egy mitikus figurát, ettől még telhet az ünnep befelé fordulással, az egymás iránti szeretet kifejezésével” – teszi hozzá.

„Ha az ajándékozás és a fadíszítés is együtt történik, közben mesélhetünk karácsonyi történeteket, legendákat. Megtaníthatjuk a gyereket arra, hogy közösen készülni, sütni, ajándékot készíteni jó dolog. Az ünnep ugyanolyan szép és fennkölt lehet akkor is, ha nem a Jézuska jön hozzánk szenteste” – mondja Kádár Annamária.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Azt hitte, hogy tudja, pedig nem is olyan egyszerű – Hogyan fűtsünk okosan?

Azt hitte, hogy tudja, pedig nem is olyan egyszerű – Hogyan fűtsünk okosan?

16 évvel a gyilkosság után tudták rábizonyítani férje megöletését a budapesti üzletasszonyra

16 évvel a gyilkosság után tudták rábizonyítani férje megöletését a budapesti üzletasszonyra

Mutatunk egy fotót, de vigyázzon: az agya azonnal át fogja verni

Mutatunk egy fotót, de vigyázzon: az agya azonnal át fogja verni

Csináltak egy társkeresőt a Trumpra szavazó fiataloknak, és már az első nap megbukott

Csináltak egy társkeresőt a Trumpra szavazó fiataloknak, és már az első nap megbukott

Kíváncsi, mennyire szegények a magyarok másokhoz képest? Mutatjuk!

Kíváncsi, mennyire szegények a magyarok másokhoz képest? Mutatjuk!

A nyugdíjpiacra is beléphet az állam

A nyugdíjpiacra is beléphet az állam