szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Miért olyan nehéz a saját ízlésünk szerint illatot választani?

 A magyar nők különösen szeretnek másokat követni, ahelyett, hogy a saját ízlésük után mennének. Ez így van a parfümöknél is – mondja Lipovszky Csenge illatesztéta, aki szerint az illatok is tekinthetők egyfajta korlenyomatnak: a nyolcvanas évek harsánysága például azzal járt együtt, hogy mindenki terjedelmes illatfelhőt húzott maga után, a kilencvenes években az Amerikából indult tisztálkodási mánia a citrusos, kevéssé karakteres illatokat hozta divatba, míg a kétezres évekre minden édes lett, mint a vattacukor, az illatok kis túlzással azt sugallták, hogy meg kell szelídíteni a nők erejét, legyenek az asszonyok kislányosak, vékonyak, szőrtelenek, cukik és ennivalók – így ugyanis nem sok vizet zavarnak.  Az illatesztéta szerint most, részben a Me Too mozgalom hatására a nők az illatválasztáskor is jobban odafigyelhetnek arra, hogy mit szeretnek valójában, és kevésbé rendelik majd alá a saját igényeiket az általános trendeknek.

A szakember szerint a férfiak hozzáállása a parfümökhöz még mindig ellentmondásos. Vidéken például még mindig az a hiedelem, hogy amelyik férfi túl illatos, az gyanús, piperkőc, felszínes, nem rendes, dolgos ember. A fiatalabb generációkat már kevésbé terheli ez a vélekedés, ők lelkesen használják a parfümöket, sokszor nagyobb illatfelhőt húznak maguk után, mint a velük egykorú nők. 

Miközben a drogériákban minden rózsaszín és cukorillatú, a nem kommersz parfümöket gyártó cégek sokszor arra tanítják a fogyasztókat, hogy vetkőzzék le az előítéleteiket. Erről híres a brit Lush, amelynek a parfümőrei például a menekültválságból is kreáltak illatot: egy menekülttáborban különleges kávéval kínálta őket egy szegény család – ebből lett a Cardamom Coffee. A Rentless nevű parfümöt a hajléktalanok ihlették, az Amszterdamban élő, olasz származású Alessandro Gualtieri is jellemzően tabusított dolgokat, például kábítószereket foglalt illatba. Ezt a fajta társadalmi érzékenységet nekünk még tanulnunk kell. 

Ebben az évben egyébként a levendula lehet az egyik sztár, amely amúgy Magyarországon az év gyógynövénye is lett. 

A teljes interjút Lipovszky Csengével a friss HVG-ben olvashatja.

hvg
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!