szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Új-Zéland 125 éve, a világon elsőként adott szavazati jogot a nőknek.

Épp 125 évvel ezelőtt Új-Zéland lett az első ország a világon, ahol minden nő megkapta a szavazati jogot. Az eredmény egy globálisan zajló mozgalom fontos elágazása volt, a nők ekkor már jó ideje küzdöttek azért, hogy a férfiakkal egyenlő helyzetük legyen a társadalomban, és ennek meglehetősen fontos eleme volt az, hogy a szavazatukkal maguk is részt vegyenek egy ország és az ott élők sorsának az alakításában.

Az viszont mindenképpen figyelemre méltó, hogy egy ilyen globális jelentőségű forradalom épp a világnak egy olyan távoli szegletében érte el az első győzelmet, mint Új-Zéland.

Az új-zélandi feministák 19. századi követelései közül több ma is érvényes lehetne. Egyenlő bérezést akartak, a nők elleni erőszak felszámolását, a nők gazdasági függetlenségét, nyugdíjakat és a házasság, a válás, az egészségügy, valamint az oktatás reformját, meg persze világbékét.

Új-Zéland akkori adottságai kedveztek annak, hogy egy olyan gondolat, mint a női szavazati jog, termékeny talajra hulljon. Egyrészt egy kis országról van szó, ahol a 19. század végén nem éltek túl sokan, másrészt nem telepedett rá a még formálódó társadalomra a konzervatív hagyományok.

A gyarmati körülmények miatt Új-Zélandon a férfiak alkották a túlnyomó többséget, ami miatt a nők feleségként, anyaként is a társadalom különösen értékes tagjainak számítottak, nem is szólva arról, hogy egyfajta erkölcsi iránytűként is tekintettek rájuk. A gyarmati végeken erre azért is szükség volt, mert fennállt a veszélye, hogy a társadalmi berendezkedés az egyedülálló férfiak miatt káoszba fullad. Így fordulhatott elő, hogy a családi értékeket támogató konzervatív férfiak a nők szavazati jogát is támogatták: a női szavazókban a társadalom stabilizáló erejét látták meg.

Ehhez persze kellett olyan női vezetők is, akik az ügy élére álltak. A legismertebb közülük Kate Sheppard volt, de a szavazati jogért kampányolók a saját szervezettségükből is komoly hasznot húztak. A parlamentben többször is neki kellett futni a választási törvénynek, mielőtt 1893-ban azt elfogadták, viszont sokat segített, hogy az új-zélandi szüfrazsetteknek sikerült maguk mellé állítaniuk a közvéleményt. Sokat számított az is, hogy a nők a parlamenti (férfi) képviselőkkel is szövetséget kötöttek, a politikusok közül pedig sokan egy erkölcsösebb társadalom zálogát látták a nők szavazati jogában. Így aztán 1893-ban, épp 125 évvel ezelőtt, a világon elsőként Új-Zélandon elfogadták a nőknek szavazati jogot biztosító törvényt. (Magyarországon 1918-ig kellett várni erre.)

Új-Zélandnak az elmúlt húsz évben három női miniszterelnöke volt. A jelenlegi, Jacinda Ardern (képünkön), a miniszterelnöksége alatt adott életet a gyerekének.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!