Kis János: Könnyen rajtaveszthet Orbán a választások megpuccsolásán
Kis János szerint most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
Róma – birodalmi
Saját vagyonából javíttatott utakat a Római Birodalom első császára, Augustus, a karbantartás felügyeletére elit alakulatot létesített, az úthálózatról pedig olyan jegyzéket készíttetett, amelyben Róma és a birodalom további városainak távolságát rögzítették. Ez utóbbi összeírás alapján emeltette i. e. 20-ban, a Forum Romanumon a világ első nulladik kilométerkövét, a birodalom legfontosabb útjainak találkozásánál. Az arannyal bevont márványoszlopon a fontos városok Rómától való távolsága szerepelt, de a számítás kiindulópontjául az ősi városfal kapui szolgáltak. A Milliarium Aureum, azaz Arany mérföldkő néven elhíresült jelzőkőnek ma két kisebb részlete ismert, ezek XIX. századi ásatások során kerültek elő.
Wikipedia
London – misztikus
Divatot teremtett Augustus: I. Constantinus Konstantinápolyban állíttatott „kiindulópontot”, amelynek fellelt darabja ma is látható Isztambulban. Londonban is létezett egy kő, vélhetőleg hasonló célzattal: a London Stone néven ismert jelzőkő feltehetőleg az 1100-as évekből származik, és szintén római eredetű. A legutóbbi időkig a Cannon Street 111. szám alatt, vasrács mögött őrzött mészkőtömb állítólag a várossal egyidős, William Camden angol történész 1586-os, Britannia című munkájában London Milliariumaként utal rá. A teória évszázadokig tartotta magát, de Arthur királyt és VI. Henriket is legendák fűzik a varázserővel felruházott kőhöz. A kő jelenleg a London Múzeumban látható. A XIX. század elejétől a Charing Cross vált a város referenciapontjává, a rendőrök és a fuvart vállaló lovas kocsik innen mérve számították ki, milyen messzire hajlandóak kiszállni. A pont létezéséről kis tábla tanúskodik.
Wordpress
Budapest – változó
A budavári királyi palota küszöbe jelentette egykor a magyarországi utak középpontját. A XVIII. században felújított palota előtti mérföldkövet aztán leszállították a frissen felavatott Lánchíd közelébe. Gróf Festetics Pál ötlete nyomán került 1932-ben, a Clark Ádám után elkeresztelt térre Körmendi Frim Jenő Szűz Máriát ábrázoló márványszobra, melynek talapzatán egy gyalogos, egy kocsis és egy autóvezető domborműve szerepelt. A Hungaria Automobil Club megbízásából készült szobor az 1944–45-ös ostrom idején elpusztult, helyét 1953-ban Molnár László autókerékkel megtoldott élmunkásfigurája vette át. Ezt 1974-ben a rákoshegyi vasútállomásra száműzték, hogy helyet adjon Borsos Miklós 3 méter magas, ovális mészkő zérójának. Az 1975. április 4-én átadott, majd 2014-ben megújított szobor körtalapzatán feltüntették a nagyobb magyar városok és világörökségi helyszínek távolságát és irányát.
Fazekas István
Párizs – rózsás
Királyoknak köszönheti Párizs a zérópontját. A Notre-Dame-székesegyház előtt található pontot – ahol egykor az Igazság létrájának megmászása után a bűnösök nyilvánosan bocsánatért esedeztek – 1769-ben XV. Lajos nevezte ki a párizsi utcák kezdőpontjának, majd XVI. Lajos mérföldkővé nyilvánította. Az 1924-ben mai formát öltött igazodási pont kis betonkörében nyolcszögletű, réz szélrózsa díszeleg. A nullpont fölött szokás csókot váltani az örök szerelem reményében, ráadásul aki véletlenül lép be a körbe, az állítólag garantáltan visszatér Párizsba.
Youngtae/Leemage
Havanna – gyémántos
Orosz óriásgyémánt jelezte Kuba úthálózatának középpontját: a 24 karátos példányt eredetileg II. Miklós orosz cár birtokolta, majd egy török kereskedő adta el a kubai államnak, hogy aztán az 1929-ben átadott Capitolium márványpadlójában végezze mint zérópont. Az 1946 márciusában ellopott gyémántot júniusban rejtélyes módon visszajuttatták Ramón Grau elnöknek, de eredeti helyére, a bronzcsillagba már csak egy másolat került 1973-ban. A felújítás után nemrég átadott épületbe állítólag visszakerült a Kubai Nemzeti Bankban pihentetett, kalandos sorsú gyémánt.
Wikimedia.org
A cikk eredetileg a HVG 2018/31. számában jelent meg.
