szerző:
BI
Tetszett a cikk?

A fogszuvasodás és a fogágybetegség gyakorlatilag megszüntethető lenne rendszeres és hatékony fogápolással. Ehhez a szakemberek szerint leginkább a fejekben kellene rendet tenni, de ez nálunk nemigen sikerül, kerüljük a fogorvost, így aztán a magyarok mindössze ötödének van meg minden természetes foga.

Keveset beszélünk róla, de kifejezetten aggasztó állapotban van a magyar lakosság fogászati-szájegészségi szempontból. Az e területet vizsgáló, legutóbbi, 2010-es Eurobarometer-adatok szerint az uniós polgárok 41 százalékának van meg az összes természetes foga, ez az arány a skandináv országoknál több mint 50 százalék, Magyarországon pedig 19 százalék.

Azaz a magyarok négyötödének már nincs szerencséje mind a 32 fogához. Ezzel az uniós országok listájának a legvégén kullogunk, a második legrosszabb értéket Észtországban mérték 2010-ben, de az is 27 százalék.

A fogvesztés természetesen elsősorban az időseket sújtja, 65 éves korára a magyar lakosság harmada elveszíti fogazatát. De nem lehetünk büszkék arra sem, hogy a rögzített fogsorra szorulók negyede még nem töltötte be a 60. évét. A felnőttek 30 százaléka közepes vagy súlyos fogágybetegséggel küzd.

Ami pedig a legszomorúbb, hogy a gyerekeink fogazata az unióban szintén a legrosszabb. 12 évesen már átlagosan háromnál több lyukas, tömött vagy hiányzó foguk van.

©

Fogós betegségek

Ráadásul a rossz fogak több súlyos betegségnek is okozói lehetnek. A cukorbetegség kialakulásában a rossz szájegészségi állapot az egyik komoly rizikófaktor, ugyanígy a koraszülés esetén is, és az alacsony súllyal született csecsemők és az édesanyjuk rossz fogai között is kimutatható a kapcsolat. Bár még vizsgálják ezt a területet, de a keringési és a daganatos betegségekben is valószínűleg közrejátszik az elhanyagolt fogazat. (Szájüregi rákban egyértelmű, abban egyébként szintén uniós elsők vagyunk.)

A fogak állapota és az általános egészségi állapot közötti nyilvánvaló kapcsolat miatt a WHO évek óta szorgalmazza, hogy integrálni kellene valahogy a – gyakorlatilag az általános orvoslásról rég leszakadt – fogorvoslást és az egyéb betegellátási területeket. Nagyon jellemző például, hogy a cukorbetegségek kezelésének irányelveiben egyetlen mondat szól arról, hogy menjenek el fogászhoz az érintettek.

De miért?

„Sok oka van annak, hogy a magyar lakosság fogazata ilyen rossz állapotban van” – mondja kérdésünkre Bartha Károly a SOTE dékán-helyettese, és a Magyar Preventív Fogászati Társaság elnöke. A fogszuvasodás és a fogágy betegség is magatartási betegségnek tekinthető – magyarázza. Ezeket baktériumok okozzák ugyan, de ha rendesen és rendszeresen mosnánk a fogunk, továbbá, ha legalább félévente eljárnánk fogászati ellenőrzésre, és nem dohányoznánk, ezek nem alakulnának ki.

A professzor párhuzamot von azzal, hogy a fejlett világban a vissza lehetett szorítani, sőt el lehetett tüntetni például a fertőző betegségek jó részét, míg a nem fertőző – keringési, daganatos – betegségek egyre aggasztóbb méreteket öltenek. A fogbetegségek pont úgy visszaszoríthatók lennének, mint a kanyaró.

©

Bacik a szájban

„A fogbetegségek a lepedékkel, plakkal függenek össze. Ha valaki nem mossa meg a fogait, akkor a plakk ott marad a felületükön, és a nyálból kicsapódott sókkal olyan kemény anyagot alkotnak, amit már saját magának nem is tud később eltávolítani. Azt már csak fogorvos tudja leszedni. A helyzet egyre romlik, mert a plakkban lévő baktériumok állandó gyulladást idéznek elő. Ettől szuvasodnak a fogak, ettől pusztul fokozatosan az íny, hosszabb távon a csont is, és a fog végül ki is esik.”

A megelőzés viszont bizonyított, ezt mutatja egy olyan kísérlet is, amelyik az egyik skandináv országban zajlott. Két csoportra osztották az abban résztvevőket, az egyik tagjait háromhavonta berendelték fogorvoshoz, ott leszedték a fogköveit, megbeszélték, rendesen mosnak-e fogat, azaz folyamatos kontroll alatt voltak. Kiderült, hogy annyival csökkent a körükben a gyulladás, a fogágybetegség, a fogvesztések száma, hogy abba kellett hagyni a kísérletet, mert nem volt etikus hogy a másik csoport tagjai ebben a kontrollban nem részesültek.

A fejekben kell rendet tenni

„Régen úgy képzelték fogászati prevenciót, hogy adjunk fluoridtablettát mindenkinek, vagy adjunk fluoridot az ivóvízhez, és akkor megoldjuk a problémát. Nem sikerült. Bizonyos fokig ugyan hatásos módszer volt ez is, de fluoriddal az emberek magatartását, életmódját nem lehet megváltoztatni.” Bartha szerint először a fejekben kell rendet tenni. A magyarok ugyanis nem járnak fogorvoshoz, csak, amikor már baj van.

El kellene érni, hogy az emberek tudják: az egészség érték. Nem úgy van, hogy ha megbetegszem, majd meggyógyítanak. Mindenki felelős az egészségéért. Aki nem tesz ezért semmit, magával szúr ki, és a saját életminőségét rontja.

Bartha szerint a megoldás éppen ezért az egészségtudatosságra nevelés lenne. Munkatársaival nemrég dolgozták ki – a népegészségügyi program számára – egy olyan hálózat kiépítésének tervét, amely a klinikai szájhigiénikusokra építene. Ezek a szakemberek a fogorvosoktól át tudnák venni a preventív ismeretterjesztés szerepét, iskolákban, óvodákban tudnák elmagyarázni a helyes fogmosás fontosságát, mikéntjét. „ Valahogy úgy kell ezt elképzelni, mint a kiválóan működő védőnői hálózatot.”

Jelenleg annyi az intézményes prevenció, hogy időnként egy-egy fogorvos megjelenik az iskolában és felvilágosító órákat tart, illetve, hogy az osztályok rendszeresen fogászati szűrésen vesznek részt. „Ha volna is elegendő fogorvos erre a célra, akkor is kevés az az 1-2 óra, ami egy osztályra jut, annál sokkal több probléma szokott lenni, mint amit el lehet látni ennyi idő alatt. És nem biztos, hogy a szülő visszaviszi kezelésre a gyereket” – mondja Bartha Károly.

Szájegészségügyi egyenlőtlenség

Hogy mennyire fontos lenne valamilyen pozitív fordulat a szájegészség ügyében, azt a fenti adatok mellett az is bizonyítja, hogy az unió is kiemelten kezeli ennek a terület javítását, és kidolgozott egy 2020-ig tartó programot, amelyhez a tagországok is csatlakoztak. A program szorgalmazza többek közt azt, hogy a tagállamok erősítsék a prevenciót, elsősorban a közoktatásban a fogászati felvilágosítás szerepét, igyekezzenek népszerűsíteni a fluorid használatát, az egészséges táplálkozási szokásokat, a cukorbevitel csökkentését, továbbá azt is leszögezi, hogy a tagállamoknak csökkentenie kellene a szájegészségügyi egyenlőtlenségeket.

Ez utóbbi különösen fontos, hiszen a például, a fogszuvasodás a hátrányos helyzetű családokban sokkal erőteljesebben jelentkezik, mint a középosztálybéli családoknál. E szociális szempontot az a statisztika is jól érzékelteti, hogy a szuvas fogak 75 százaléka a népesség 25 százalékának a szájában található. A rossz szociális helyzet tehát egyfajta indikátorként is tekinthető ahhoz, hogy kinek hány lyukas foga van.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A romlottság és a tisztaság poétája – 200 éve született Charles Baudelaire

A romlottság és a tisztaság poétája – 200 éve született Charles Baudelaire

Perceken múlhatott két nő élete a leégett szentendrei Sparban

Perceken múlhatott két nő élete a leégett szentendrei Sparban

Tovább használhatják a rakpartot hétvégenként a gyalogosok és a kerékpárosok

Tovább használhatják a rakpartot hétvégenként a gyalogosok és a kerékpárosok