Greta Thunberg, 16 éves svéd tanuló történelmet írt. Augusztus 20. óta péntekenként nem jár iskolába, hanem a svéd parlament előtt tüntet, hogy ezzel próbálja ráébreszteni a felnőtteket, a politikusokat: baj van, észbe kéne kapni a klímakatasztrófa miatt. "Azt akarom, pánikoljanak" - mondja, és egyértelmű, miért teszi ezt: az ő felnőttkorát már tönkreteheti egy több fokos évi átlaghőmérséklet-növekedés. És Thunberg villámkarriert futott be: felszólalt például a davosi Világgazdasági Fórumon, ráadásul Nobel-békedíjra is jelölte három norvég képviselő. Közben harmincegyedik hete sztrájkol.

Greta Thunberg 16 éves svéd klímavédő aktivista és diáklány (k) több ezer francia tanuló élén, akik a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás ellen hathatósabb intézkedéseket követelve tüntetnek az Iskolai Sztrájk az Éghajlatért nevű nemzetközi mozgalom keretében Párizsban 2019. február 22-én

MTI / EPA / Julien De Rosa

Ő a példa arra, hogy a semmiből is be lehet kerülni a világ kommunikációs áramába, és meg lehet próbálni elkerülni egy katasztrófát. Hasonlóak a céljai azoknak a magyar civileknek, akik egy más eszközzel próbálnak tenni ugyanezért: Gayer Zoltán médiakutató, szociológus és társai olyan mozgalmat indítanak útjára, amely segíthet a hőmérséklet-emelkedés csökkentésében - mégpedig fák ültetésével.

"Mit mondjak a gyereknek, gimibe menjen vagy túlélő tanfolyamra?"

Az ENSZ és megannyi szervezet, rengeteg tudós mind hangosabban mondja, hogy gyakorlatilag bő egy évtized alatt kellene a földi civilizációnak megoldania a széndioxid-kibocsátás problémáját. Ennyi idő alatt vagy le kellene állni a károsanyag-kibocsátással, vagy más útat találni. 50 év alatt még talán levezényelhető lenne az átállás a megújuló- vagy károsanyag-kibocsátás nélküli energiaforrással működő globális civilizációra, de nincs ennyi idő, mondja Gayer.

AFP / Delta Images

A globális felmelegedés ráadásul be fog gyorsulni, ha beindul, az ebből következő folyamatok pedig csak tovább gerjesztik: a jégpáncélok felolvadása például permagázokat szabadít fel, ami szintén növeli az üvegház-hatást. 2,8 fok átlagos hőmérséklet-emelkedésnél összeomlik az élelmiszerlánc, 4,6 foknál pedig kipusztul a bioszféra. De nem csak nagyobb kellemetlenségek keletkeznek majd - "hamarabb észre fogjuk venni, hogy baj van, de akkor már késő lesz". Persze az emberiség próbálkozik, vannak biztató ötletek arra, hogy kiszűrjék az üvegházhatású gázokat a levegőből, de ezek a javaslatok még kísérleti stádiumban vannak.

Gayernek akciójukhoz személyes indítéka is van, mint oly sokaknak: a gyerekei. "Ott állnak majd, és kérdezik, hogy mit tanuljanak. Mit mondok majd nekik? Gimibe menjenek vagy túlélő tanfolyamra? Nehéz meggyőzni engem arról, hogy a Családi kör megtanulása olyan fontos, mert ennél most vannak sokkal égetőbb problémák." De GayerreThunberg példája is inspirálóan hatott. Szemében ugyanis a svéd lány bebizonyította, hogy lehet növelni a tudatosságot, fel lehet hívni az emberek figyelmét. Viszont a figyelemfelkeltés nem elég, teszi hozzá Gayer, aki az erődítás hatásait kezdte tanulmányozni.

Tartozunk a Földnek

Az erdőállomány kétharmada eltűnt az 1800-as évek óta, akkor min csodálkozunk? - kérdezi a kezdeményező, aki szerint "nem kell hozzá nagy ész, hogy ráébredjünk: ez rossz!". A fák hűtő, klímaszempontból üdvös hatása ténykérdés. Egy autó egyévi károsanyag-kibocsátását 30 fa tudja semlegesíteni. Egy hektár erdő 70-80 év alatt 900 tonna szenet von ki a levegőből, egy négyzetméter erdő egy kiló károsanyagot von ki a levegőből. Csoportban hatékonyabbak, 5-6 fokkal hűtik a környezetüket.

A MyForest - Közösségi erdő alapötlete a következő: a szervezet megvásárol egy hektár mezőgazdasági földet (vagy felajánlások által hozzájut ehhez), átminősítteti, aztán beülteti fákkal, ezeket pedig felajánlja "megvételre". És a befolyó pénzből vesz újabb földeket, és oda is ültet.

Diákok fát ültetnek az Ipoly Erdő Zrt. területén, a Nógrád megyei Diósjenő közelében 2017. november 6-án

MTI / Komka Péter

A hétmilliárd földlakónak 500 fát kéne ültetni fejenként, ha az eltűnt erdőmennyiéget vissza szeretnénk pótolni, de 250-nel is nagyon jól állnánk, hiszen mezőgazdasági területeknek is lennie kellene. Minden egyes földlakó tartozik magának vagy a gyerekeinek 250 fával - mondja Gayer.

A szervezés most ott tart, hogy földet kell szerezni, ami jelenleg nem is olyan könnyű Magyarországon: a kormány a helyben élőket, a gazdálkodókat és önmagát is egy átlagos vásárló fölé helyezi, nekik mind elővásárlási joguk van, ha egy befektető megalkuszik egy tulajdonossal. Ilyenkor nyilvánosságra kell hozni a megegyezést a vásárlásról, ők pedig egyszerűen ugyanennyiért megvehetik a földet. A másik út persze a bérlés, hiszen ezek az akadályok ott nem lépnek fel.

Maga az ültetés pedig már nem kerül sokba, nem is bonyolult feladat. Bárki hozhatja a saját fáját, vagy adja azt a MyForest (őshonos, lehetőleg gyorsan növő fajtákban gondolkodnak), terveznek ültetőbulikat is, egyszóval: közöségként működne az egész. Arról álmodnak, hogy az erdők egyre csak növekednek, idővel lenne egy mobilapplikáció, amelyen meg lehetne nézni, kinek hol van fája. A létrejövő erdők pedig közösségi tulajdonba kerülnének, ahol mindenféle programokat lehetne szervezni.  

Jobb lesz ebből kihagyni a kormányt

Hogy lehetne ebből a lokális kezdeményezésből globális ügy? A modellt, a keletkező nyereséget - hiszen tovább kell bővíteni a területeket, illetve a felajánlott földek tulajdonosának is meg kellene kapnia a pénzét - mind nyilvánossá teszi a szervezet, hadd lása más is, mit lehet tenni. Mint Gayer fogalmaz: "Divatot szeretnénk ezzel teremteni." A felmerülő marketingköltségekről csak annyit mond: "lehet úgy is marketingelni, mint Greta". A MyForest pedig szívesen fogad bármilyen felajánlást: jogi segítséget a földek átminősítéséről, segítséget munkára, földfelajánlást.

A civilek általában szembemennek a közhatalommal, de ebben az esetben nem lehetne összefogni a kormánnyal? - tettük fel a kérdést, de Gayer szkeptikus e téren. Mint mondja, nemcsak Magyarországon, hanem mindenhol, a kormánynál előbb-utóbb megjelennek az ellenérdekelt felek, gazdasági érdekek. Ráadásul az ő olvasatában ez nem politikai kérdés. 

Ő egyébként hasonló külföldi elképzelések egész sorát végignézte, de azt mondja: ezeknél nem látni az eredményt. "Híreket kapsz, hogy hol lettek támogatva erdősítési projektek, de az adakozó nem tudja, hol az a tíz fa, ami ő vett, hova mehetne a barátaival.  Hogy lehet másokat belevonni a projekt népszerűsítésébe? Puzsér Róbert polgármester-jelölt koncepciójába illene ez, de Gayer alapvetően nem gondolkodik hírességekben, ők szerinte visszavetnék az egész projektet. "A celebritások amúgy is rossz hatást okoznak, fejjel nekifutnak a zárt ajtónak, aztán eljátsszák a nagy halált - ez taszítóvá teszi az egészet, és ez nem jó. Meg kellene ezt tartani civil ügynek" - hangzik a terv egyik alapgondolata.