Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Magyarországnak súlya van – bár nem okvetlenül politikai értelemben. A felnőttek kétharmada túlsúlyos, egyharmada pedig elhízott, ami az európai mérlegelésben az utolsó helyet jelenti. Unalomig ismételt tény, hogy a felszedett extra kilók súlyos szív- és érrendszeri, mozgásszervi bajokat okoznak, hozzájárulnak a daganatos betegségek kialakulásához. Az is köztudott, hogy elsősorban a túlzott kalóriabevitel és a mozgásszegény életmód halmozza fel a nem kívánt kilókat. Az elhízás hátterében persze anyagcsere-betegségek és pszichés problémák is állhatnak. Ha semmilyen konzervatív gyógymód nem segít – csődöt mond a diéta, nem működik az életmódváltás –, radikálisabb megoldáshoz kell nyúlni. Ilyen a gyomorszűkítő műtét, amely persze nem minden súlyosan elhízottnak javallható, ráadásul nagy anyagi terhet jelent, merthogy nem szerepel az egészségbiztosító által támogatott beavatkozások listáján.
Képünk illusztráció
AFP / Roos Koole
Míg az ezredforduló környékén a gyomorszájat szűkítő gyűrű behelyezése volt az étvágycsökkentő műtéti megoldás, mára kiderült, hogy ennek sok a szövődménye, és a hatása sem eléggé tartós. Az elmúlt évtized preferált megoldása a gyomor kiiktatása (szakszóval bypass) vagy cső keskenységűre való összevarrása (sleeve gasztrektómia), laparoszkópos műtéttel. Az ár 1,7–2 millió forint. És ez csupán az operáció költsége, az előtte lévő vizsgálatok és konzultációk – dietetikus, pszichológus, endokrinológus stb. –, a műtét után szükséges szakértői támogatások, a radikális súlyvesztés miatt elkerülhetetlen plasztikai sebészeti korrekciók mind a beteg pénztárcáját terhelik. Ahhoz, hogy közfinanszírozást nyerjen a súlycsökkentő műtét, első lépésként szakmai ajánlásra van szükség. Valamint annak bizonyítására, hogy az eljárásnak több a haszna – a betegnek és az egészségbiztosítónak –, mint a kára és az egészségügyi kockázata.
A HVG információja szerint a javaslatot a Szegedi Tudományegyetem már meg is tette, az ezt alátámasztó számítások az IME című egészségügyi szakfolyóiratban olvashatók Dózsa Csaba és munkatársai tanulmányában. Jó közelítéssel negyedmillióra tehető a jelentős túlsúllyal élők száma. Közülük minden tizedik felel meg a műtéti feltételeknek, ám csak öt százalékuk (ez 1250 főt jelentene) vállalná a beavatkozással járó kockázatot – feltételezik a tanulmány írói. A hazai tapasztalat egyelőre az, hogy a páciens anyagi lehetőségei is szűkítik a célba vehető populációt. Az elmúlt tíz évben több mint ezer beteget operált meg a veszprémi kórházban Mohos Elemér, 2017 közepe óta 200 páciens gyomorszűkítő műtétjét végezte el Vasas Péter a budapesti Duna Medical Centerben. Magyarországon rajtuk kívül csak néhányan és kisszámú beavatkozást végeznek, így feltehetően még az évi 300-at sem éri el a bariátriai, vagyis az elhízást sebészeti eljárással kezelő műtétek száma.
A kiadások közel háromnegyede az egyszer használatos eszközök árából jön össze, a gyógyszerek, az ápolási költségek, valamint a bérek további mintegy 15 százalékos részt képviselnek. Mindez közel másfél millió forintot jelent – ennyibe kerülne a tanulmány szerzői szerint, ha a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) fizetné a beavatkozást. A kiadásokat tetézné még a műtét előtti kivizsgálás és a későbbi kontrollok. Ugyanakkor az így elért fogyással csökkennének az elhízás okozta bajok: mindenekelőtt a diabétesz, a magas vérnyomás, a mozgásszervi és pszichiátriai panaszok. A mérleg két serpenyőjébe téve a tízéves időszakban – műtéttel és műtét nélkül – felmerülő egészségbiztosítási kiadásokat, az előbbi betegenként bő egymillió forinttal olcsóbb, nem is szólva az így elérhető életminőség-javulásról.
Képünk illusztráció
AFP / Qiao Junwei
„Életem legjobb döntése volt. 182 kilóról 100-ra sikerült lefogynom. Most, hat évvel a műtétem után 120 kilót nyomok, de több mint 2 méter a magasságom” – enged betekintést kórtörténetébe Marek László. A pszichológus végzettségű fiatalember most készül támogató csoportot létrehozni sorstársainak és azoknak, akik bariátriai műtétre várnak. A pszichés támogatás még a műtéti kapacitásnál is nagyobb hiánycikk – állítja ő és több megkérdezett orvos is egybehangzóan. Hiába az áhított súlycsökkenés elérése, a testkép hirtelen megváltozása, a hormonális változások, a környezet néha megfontolatlanul nyers reakciója lelki gondokat okozhat. Sokan úgy gondolják, a túlsúly okoz depressziót. Könnyen kiderülhet, hogy a két dolog mégsem függ össze, ha a súly leadása után is marad a depresszió, vagyis szakembernek kell az okokat feltárnia.
A bariátriai tanulmány szerzői azt is modellezték, hogy hány műtét elvégzését lehet betervezni a következő öt évben. A kis lépésekkel és a nagy ugrásokkal számoló verziók közötti mérsékelt program szerint három közfinanszírozott centrummal és évi 244 műtéttel lehetne nekikezdeni az anyagi lehetőségeik híján operációra várakozók lefogyasztásának. Ez a teljesítmény évről évre növekedne, 2023-ban hét centrumban elérve a 1220 megoperáltat. Mai árakon számolva ez még 2 milliárd forintot sem tenne ki. Erre forrást találni sokkal kisebb gond lenne, mint „előteremteni”, állami költségen kiképezni a laparoszkópos gyomorműtétben jártas orvosi gárdát. Arról nem is beszélve, hogy a többi műtétes szakmával is el kellene fogadtatni: ez az egyetlen olyan beavatkozás, amit a tényleges költségét fedezve fizet ki a NEAK a kórházaknak, míg a többit jóval ár alatt honorálja.
