szerző:
Sándor Anna
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A klímaváltozás – vagy ahogy a helyzet súlya megkívánja: klímaválság – nem az unokáink és távoli országok problémája, hanem itt és most történik. A pánik és a tagadás nem megoldás, segíthetnek viszont olyan politikusok, akik a jogalkotásban a klímakrízis kezeléséért dolgoznak. A vasárnapi EP-választás alkalmából elküldtük kérdéseinket a magyar pártoknak, hogy lássuk, mennyire felkészültek a témában, szakértőnk segítségével pedig kielemeztük a válaszaikat.

Fridays for Future - Ma Magyarországon is tüntetnek a jövőért

 

Magyarország eddigi legnagyobb klímatüntetése várható pénteken, a Fridays for Future (Péntekenként a jövőért) mozgalom átfogó akciója részeként. Világszerte száznál is több ország csaknem 1500 városában lesznek sztrájkok, megmozdulások. Magyarországon Budapest mellett nyolc vidéki városban tervez akciókat az FFF közösség. A fővárosban 11 órakor kezdődik a vonulás a Deák térről a Kossuth térre. Erre a Facebook-oldalon csütörtök estig kétezren ígérték részvételüket, és csaknem 10 ezren érdeklődtek.

 

A hvg.hu ezzel az írással is fel kívánja hívni a figyelmet a klímaválság súlyosságára.

  • A CAN Europe CAN Europe (Climate Action Network Europe) jelentése szerint a klímaválság kezelésében az Európai Parlamentben a Zöldek bizonyultak a legmegbízhatóbbnak, az Európai Néppárt viszont a legrosszabbak között van. A magyar mezőnyben a CAN szerint az Együtt–P igazi klímavédő hős, a Fidesz és a Jobbik teljesítménye viszont nagyon rossz volt az elmúlt ciklusban.
  • A pártok hvg.hu-nak küldött válaszai nem tükrözték minden esetben az EP-ben végzett munkájukat. Az MSZP–P válaszai szakértőnk szerint kiválóak voltak, ahogy Jávor Benedek eddigi EP-s teljesítménye is. A Momentum rendkívül felkészült, de róluk még nem tudjuk, hogyan teljesítenének élesben. A DK válaszai gyengék voltak, pedig az EP-ben végzett munkájuk a CAN és szakértőnk szerint is kifejezetten jó. Ezzel ellentétben a Jobbik egész jó válaszokat adott ahhoz képest, hogy klímavédelmi kérdésekben eddig tragikusan teljesítettek.
  • A Fidesz nem válaszolt, pedig még Orbán Viktor is elismerte, hogy a migráció egyik oka az éghajlatváltozás.

A klímaváltozás globális hatásai az elmúlt években kerültek egyre inkább fókuszba, pedig a tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek rá. Bár a hollywoodi filmek hozzászoktattak minket, hogy a globális környezeti katasztrófákat grandiózus Eseményekként képzeljük el, a valóságban a klímaválság fokozatos, gyorsuló ütemű változások formájában mutatkozik meg. Elég csak megnézni az elmúlt hetek híreit. Május elején az ENSZ kongatta meg a vészharangot: egymillió faj, és vele együtt az emberiség is veszélyben van. Az elhúzódó aszályok miatt vészhelyzetet hirdettek a hazai mezőgazdaságban, a sarkkör közelében múlt héten 31 fokot mértek, a jégtáblák olvadása miatt pedig sokkal durvább lehet a tengerszint-emelkedés, mint eddig gondoltuk.

©

Az ilyen globális mértékű problémák sok emberből pánikot, tagadást vagy lemondó elfordulást váltanak ki. Pedig a mindennapi rutinjaink átalakításán túl is tehetünk a klímakrízis hatékony kezeléséért.

Választásra jogosult állampolgárként olyan politikusokat juttathatunk döntési pozícióba, akik szem előtt tartják a klímakrízis kérdéseit.

Vasárnap a választásra jogosult uniós állampolgárok dönthetnek arról, hogy melyik párt képviselőjét szeretnénk az Európai Parlamentben (EP) látni. Úgy döntöttünk tehát, hogy megkérdezzük a legnagyobb hazai pártokat, milyen terveik vannak Magyarország legégetőbb klímakérdéseivel kapcsolatban. Mit tennének azért, hogy:

- a globális felmelegedés ne haladja meg a 1,5 fokot,
- csökkenjen a koromkibocsátás és a légszennyezettség,
- alkalmazkodjunk a klímaváltozás elkerülhetetlen káros hatásaihoz,
- kezelni tudjuk a migrációs válságot.

A kérdések összeállítására és a válaszok értékelésére Lukács András geofizikust, a Levegő Munkacsoport elnökét és az Európai Zöld Költségvetés Szövetség egyik alelnökét kértük meg. A kérdéseinkre a MSZP–P, a Momentum, az LMP, a DK és a Jobbik válaszolt, a Fidesz és a Mi Hazánk nem reagált a megkeresésünkre.

Mielőtt rátérnénk a válaszok kiértékelésére, teszünk egy rövid kitérőt: hogyan teljesítettek képviselőink a klímavédelem terén a 2014–2019-es európai parlamenti ciklusban?

Amikor Hősök és Dinoszauruszok szavaznak

Bár az Európai Unió elkezdett klímavédelmi lépéseket tenni, az EP teljesítménye egyelőre nem nőtt fel a klímakrízis kihívásaihoz. Európa legnagyobb nemzetközi klímavédő szervezete, a CAN Europe (Climate Action Network Europe) áprilisban publikált az Európai Bizottság támogatásával egy látványos összesítést az EP klímavédelmi teljesítményéről. Az egyszerű és világos ábrákon megnézhetjük, hogyan szavaztak az európai parlamenti pártok képviselői, illetve hogy a képviselők szavazatai alapján az egyes országokban mely pártok bizonyultak Hősnek, vérbeli halogató Csigának vagy olyan Dinoszaurusznak, ami nem ismerte fel a klímavédelmi lépések fontosságát, sőt, akár hátráltatott is másokat. Az értékelésben a CAN tíz kiemelt klímavédelmi téma szerint számolta a szavazatokat, mint például a megújuló energia, közös kötelezettségvállalás, kibocsátási szabványok. A 100-75 százalékos voksolási eredmény nagyon jó, a 75-50 százalék jó, 50-25 százalék rossz, 25 alatti pedig kifejezetten rossz. A CAN eredményei alapján elkészítettük a saját ábránkat is:

A legtöbb uniós politikai csoport az összesítésben rosszul vagy nagyon rosszul szerepelt. A mezőnyt a Zöldek vezetik 84,9 százalékkal, a magyar pártok közül az Együtt–P és az LMP ül náluk. A lista alján találjuk az Európai Néppártot 14,3 százalékkal, amelyhez a Fidesz is tartozik.

Magyarország megosztottsága a klímavédelem szempontjából is érvényesül: a magyar pártok a két szélen tömörülnek. Az Együtt–P vezeti a listát, mögötte a DK menetel, az LMP kissé lemaradt, de még az MSZP is megütötte a hősi szintet. A Fidesz ezzel szemben elég rossz eredményeket ért el. A legrosszabbul a Jobbik szerepelt, az összesítésben számba vett szempontok szerint semmivel sem járultak hozzá az EP klímavédelmi lépéseihez.

És akkor lássuk, mennyire vannak képben a hazai pártok a Magyarországot érintő klímavédelmi kérdésekkel, és milyen lépéseket terveznek ezekekkel kapcsolatban.

Mit fognak tenni annak elősegítésére, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása olyan mértékben csökkenjen, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest?

Az első kérdés megkerülhetetlen a párizsi klímaegyezményben foglalt átfogó vállalások nélkül, amelyhez minden gazdasági ágazatnak ki kell vennie a részét a dekarbonizációból. A nemrég elfogadott Tiszta Energia Csomag szerint 2030-ig a szén-dioxid-kibocsátásokat 60 százalékkal kell csökkenteni, és 2050-re teljes szénsemlegességet kell elérni az EU-ban.

A valamennyi területre kiterjedő tervezést Lukács András szerint az MSZP–P és a Momentum tudta a legjobban felvázolni. Az MSZP–P szerint „nemcsak a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe eső ágazatokat (szennyező ipar, energia), hanem pl. a mezőgazdaságot, a közlekedést, az épített környezet szektort is be kell vonni.” A szennyező fizet elvet is jobban érvényesíteni akarják, hogy a károkat ne az adófizetők, hanem a tényleges károkozók fizessék meg. Emellett kiemelik, hogy valamennyi uniós befektetést éghajlatbiztossá kell tenni.

Az LMP az elektromos, illetve hibrid autók használatát ösztönzi. Lukács szerint viszont utóbbiak nem sokkal jobbak, esetenként rosszabbak, mint a dízeles autók. A szennyező légi közlekedés helyett a vasúti fejlesztésekről írnak; illetve hogy át kell térni a megújuló energiára, az élelmiszeriparban pedig a helyi gazdaságok támogatására. Lukács szerint az LMP tervei jók, viszont nem ejtenek szót az energiahatékonyság javításáról, az épületek korszerűsítéséről, pedig az épületállomány az egyik legnagyobb kibocsátó.

A Jobbik a zöldfelületek növelését ígéri, ami Lukács szerint fontos, de nem elegendő.

A DK is az energiatermelés átalakítását szorgalmazza, és azt állítják, hogy Magyarországon van mód arra, hogy tíz év alatt egymillió napelemet és szélkereket építsenek ki. Lukács szerint ez megkérdőjelezhető, és a legnagyobb probléma, hogy hogyan tudja ezt kezelni a villamoshálózat.

Mit fognak tenni annak érdekében, hogy az EU-ban (és ezen belül Magyarországon is) a koromkibocsátás (ami elsősorban a háztartási tüzelésből, másodsorban pedig a közlekedésből származik, és ami szintén jelentős mértékben károsítja az éghajlatot) legalább egy nagyságrenddel csökkenjen?

Az Európai Unión belül Magyarországon különösen rossz a levegő, évente kb. tízezer korai halálozás hozható összefüggésbe a légszennyezettséggel. A levegőminőségi határértékek be nem tartása és az intézkedések elmaradása miatt uniós bírósági eljárás is indult Magyarország ellen.

A légszennyezés drasztikus csökkentése szintén több területet érint. A hulladékégetéssel kapcsolatban a Momentum emeli ki helyesen, hogy nem csupán a szegénység a probléma, hanem a tudatlanság is (sokan nem tudják, mely anyagok mérgezőek), a párt ezért országos ismertető kampányt szervez. Az e-mobilitást és a városi közlekedés kibocsátásának csökkentését is támogatják, bár javaslatukat, hogy az öreg, dízeles buszokat például földgázzal hajtott buszokra cseréljék, Lukács aggályosnak tartja.

Az LMP a nagyvárosokban autómentes övezeteket is kialakítana, illetve szerintük fejleszteni kell a közösségi közlekedést (elsősorban a vasutat). A párt a paksi bővítésre szánt összegből átfogó szigetelési programot indítana, illetve foglalkozik az energiaszegénység problémájával is. Ezen a ponton az LMP és DK is belefutott egy elterjedt tévedésbe. A DK szerint Magyarországon a szilárd tüzelőanyagok használata elsősorban anyagi kérdés, Lukács viszont hangsúlyozza, hogy a legnagyobb problémát a tudatlanság, a felelőtlenség és a megfelelő ellenőrzés hiánya jelenti. Ezzel kapcsolatban kifogásolta Lukács azt is, hogy az LMP nem tért ki a felvilágosításra és az ellenőrzésre.

A Jobbik szerint gyakrabban kell mérni a települések levegőminőségét, és erről tájékoztatni a lakosságot. Úgy gondolják, erről EU-s szinten kellene jogszabályt alkotni, amivel Lukács nem ért egyet, szerinte ezt helyben is meg tudnánk oldani. Ahogy kifogásolja a Jobbik P+R parkolók építésére vonatkozó javaslatát is. Budapestre naponta körülbelül 350 ezer autó lép be, és nagyjából százezer indul befelé a külső kerületekből. Jelenleg a fővárosban viszont 4500 P+R parkolóhely van. Lukács szerint ezt különbséget reménytelen áthidalni új P+R parkolóhelyek építésével. Inkább a közösségi autózást (autómegosztást) kell előnyben részesíteni.

Az MPSZ–P erre a kérdésre is körültekintő választ adott, Lukács nem talált kifogást rajta. Javaslataik között szerepel a közlekedés zöldítése, a buszállomány cseréje, a nem motorizált közlekedés feltételeinek érdemi javítása. „A nagyvárosokban a dugódíj bevezetése, a zöldfelületek jelentős növelése, emellett – különösen vidéken – az épület-, fűtéskorszerűsítést kell ösztönözni. (...) Ezek a beruházások a tisztább levegő mellett radikális csökkenést hoznának a fűtésszámlában, tehát az energiaszegénységet is enyhíteni lehetne.”

Mit kívánnak tenni azért, hogy az EU (és ezen belül Magyarország is) a lehető legjobban alkalmazkodjon az immár elkerülhetetlen éghajlatváltozás hátrányos hatásaihoz?

Erre a kérdésre a DK Lukács szerint „meglehetősen semmitmondó” választ adott, a közös európai fellépést emlegette – ez azért is meglepő, mert Magyarországot az EU-n belül is különösen érinti az éghajlatváltozás. A többi párt ennek megfelelően széles körű stratégiát vázolt fel, amelyekben lényegében ugyanazokat a területeket érintették.

A vízgazdálkodást. Az egyre súlyosabb aszályok és a hirtelen, nagy esők egyaránt feladatok elé állítanak, ráadásul „a jelenlegi vízgazdálkodásunk több vizet enged ki az országból, mint ami beérkezik”, emeli ki a Momentum. A komplex vízgazdálkodási stratégiába minden érintett szakterületet (mezőgazdaság, árvízvédelem, természetvédelem, turizmus stb.) be kell vonni. „Szintén hangsúlyt fektetünk a szomszédos országokkal való szoros együttműködésre, hiszen nagy vízhozamú folyóink csupán áthaladnak az országon”, írják.

A mezőgazdaságot. A Jobbik szerint a szárazság- és melegtűrő növények irányába kell elmozdulni. Mivel az ipari állattenyésztés nagyon rossz hatással van a klímára, az ökológiai gazdálkodást és a kisebb méretű egységeket támogatják. Az LMP a talajkímélő, talajtakarásos földművelési formákat javasolja a jelenlegi szántóföldi nagygazdálkodás helyett.

Az erdőgazdálkodást. Ahogy az MSZP–P is kiemeli, a jelenlegi környezetromboló magyar gyakorlat helyett (pl. tarvágás, akár védett területeken is) a fenntartható gazdálkodás irányába kell ellépni (folyamatos erdőborítás, őshonos fafajok). Az LMP figyelmeztet, hogy az elmúlt években a magyar szén-dioxid-kibocsátás évi hat százalékkal nő. Ráadásul a lebetonozott városok hőmérséklete több Celsius-fokkal magasabb, mint ha ugyanott zöldfelület lenne, ezért sürgetik a zöldkörnyezet újratelepítését.

A városokat érintő hőhullámokat. A zöldfelületek imént említett hűtő hatása azért is nagyon fontos, mert a hőhullámok egyre hosszabbak és gyakoribbak lesznek. A parkosítás mellett a pártok az épületek korszerűsítését, a városok szerkezetének átalakítását sürgetik.

Miként fogják elősegíteni, hogy az EU-n kívüli országokban – különösen Afrikában és a Közel-Keleten olyanok legyenek az életkörülmények, hogy ne induljanak embermilliók Európa felé a puszta életük megóvása érdekében?

Azt, hogy a migrációs válság egyik vezető oka a klímaváltozás, már Orbán Viktor is elismerte. A migrációs válság megoldását viszont az érintett térségek stabilizálása jelenti, amely egy többlépcsős folyamat. A Momentum – Lukács szerint helyesen – azt hangsúlyozza, hogy a megoldás része a párizsi klímaegyezményben vállalt célok teljesítése, emellett pedig az egységes EU-s fellépés és a szoros együttműködés az érintett országokkal.

A segélyezési és fejlesztési programok nemcsak anyagi támogatást jelentenek, hanem a megfelelő technológia telepítéset is, írja az LMP. Az MSZP–P ezek mellett kiemeli, hogy a fejlesztési összegeket „a megelőzés, a klímavédelem, klímaalkalmazkodás, az alapvető erőforrások (mint az ivóvíz, élelmiszer) fenntartható biztosítása szolgálatába kell állítani”. Továbbá dolgozni kell azért is, hogy a fejlesztések a valódi társadalmi és gazdasági fejlődést segítsék, és „ne helyi, alkalmatlan, korrupt rezsimeket finanszírozzanak”.

A Jobbik a technológiai fejlesztés mellé hozzáteszi, hogy „a békefolyamatokat is minden eszközzel támogatni kell, hisz a klímaváltozás mellett a háború a legfőbb migrációs tényező”. Lukács ebben a körben is a DK válaszát kifogásolta, pontosabban várta volna, hogy ők is megemlítik a kibocsátáscsökkentés fontosságát az érintett térségekben.

Milyen garanciát tudnak adni, hogy valóban minden tőlük telhetőt meg fog tenni a válaszukban leírt vállalások megvalósítására?

Ennél a kérdésnél nem volt nehéz dolgunk, a pártok elmúlt ötéves munkáját kellett összevetni a válaszaikkal.

A DK arra hivatkozott, hogy minden alkalommal támogatták az EP-ben a klímaváltozással kapcsolatos kezdeményezéseket. Annak ellenére, hogy a kérdéseinkre adott válaszaik gyengék voltak, az eddigi EP-s klímavédelmi munkájuk értékékességét igazolja a CAN felmérése, és Lukács András is.

A Jobbik befejezésként a környezetvédelem mellé felsorakoztatta más programpontjait is. Lukács szerint a klímavédelmi válaszaik nem voltak rosszak, annak ellenére vagy azzal együtt, hogy az elmúlt EP-ciklusban a területen végzett munkájuk „tragikus” volt.

Az MSZP–P-re nézve elég meggyőző, hogy a CAN értékelésében az Együtt–P magasan a legjobbak között végzett. Lukács szerint Jávor Benedek nemcsak a magyar képviselők, de az összes EP-képviselő közül is kiemelkedett a teljesítményével. Nemcsak helyesen szavazott, hanem aktívan kezdeményezett is. Tevékenységéért számos elismerést kapott, többek között a Év EP-képviselőjének választották környezetvédelmi területen. A hvg.hu-nak küldött válaszukban olyan konkrét területeket emeltek ki biztosítékként, ahol a korábban megfogalmazott elvek mentén dolgoztak a jogalkotási folyamatban, ilyen például a Tiszta Energia és Körkörös Gazdaság Csomag egyes részei, az erdővédelem, a tisztább, biztonságosabb ivóvíz.

Az LMP arra hivatkozik, hogy Magyarország zöld pártjaként ők kezdtek el először beszélni a klímaváltozásról. Számos javaslatot dolgoztak ki, ami igaz is, a CAN felmérése viszont csupán a „jó” kategóriába sorolta őket.

A Momentum többé-kevésbé zsákbamacska még. Azt írják, kezdetektől fontos téma számukra a fenntarthatóság, és Lukács szerint kiváló válaszokat adtak a kérdéseinkre, ami azt tükrözi, hogy felkészültek a témában. Viszont nem láttuk még őket döntéshozó pozícióban dolgozni. Ha a választók bizalmat szavaznak nekik, akkor a Momentum az EP-n belül az ALDE párthoz csatlakozik, akik a CAN felmérése szerint közepesen teljesítettek az elmúlt ciklusban.

 

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nem veszi át az EP-mandátumát a bukott osztrák alkancellár

Nem veszi át az EP-mandátumát a bukott osztrák alkancellár

Már a sündisznókra is figyelmeztetnek a brit utakon

Már a sündisznókra is figyelmeztetnek a brit utakon

Keanu Reeves 2077-ben is velünk lesz, csak azt nem tudni, hogy robotként vagy emberként

Keanu Reeves 2077-ben is velünk lesz, csak azt nem tudni, hogy robotként vagy emberként

Ferihegyen kaptak el egy iraki nőt, aki más útlevelével utaztatott egy gyereket

Ferihegyen kaptak el egy iraki nőt, aki más útlevelével utaztatott egy gyereket

Baleset miatt lezárták az M5-ös autópályát Budapest határában

Baleset miatt lezárták az M5-ös autópályát Budapest határában

Videó: már utasfülkéje sincs a Volvo önvezető elektromos vontatójának

Videó: már utasfülkéje sincs a Volvo önvezető elektromos vontatójának