A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A Modenai Egyetem által 1318 olasz nőn elvégzett tesztek szerint bár a meddőségnek még mindig a legmeghatározóbb tényezője az életkor, az olasz kutatók úgy vélik, hogy az erős légszennyezésnek való napi kitettség szintén hatással lehet a termékenységre, méghozzá negatív értelemben.
A kutatók az anti-Müller hormon (AMH) koncentrációját mérték, amely a petefészekben szabadul fel, és fontos indikátora a női meddőségnek. Szintje összefügg a petefészekben található életképes petesejtek számával. Azt látták, hogy az AMH szintje 25 éves kor felett csökkenni kezdett, és azt is, hogy az életképes petesejtkészlet súlyos megfogyatkozásának megemelkedett kockázatával jár a magasabb légszennyezettség (elsősorban a finomméretű porszemcsék és nitrogén-oxidok koncentrációját vették figyelembe). Ebből következik, hogy azoknak a nőknek alacsonyabb lehetett az AMH-szintje, akik magasabb légszennyezettségű területen éltek.
Richard Anderson, az Edinburghi Egyetem kutatója szerint a korrelációt mérő kutatás nem mutat ki egyértelmű ok-okozati összefüggést a meddőség és a rossz levegő között, hiszen nem vettek a kutatók minden körülményt figyelembe. Lehetséges például, hogy azoknak a nőknek az életmódjuk eleve károsabb, akik légszennyezettebb lakóhelyen élnek, mert például rosszabbak az anyagi körülményeik, ezért helytelenebbül táplálkoznak, vagy esetleg többet dohányoznak.
Ugyanakkor – mondja Anderson – a friss kutatási eredmények jelölhetik azt, hogy a magas légszennyezettségnek kitett nőknek kevesebb a lehetőségük arra, hogy családot alapítsanak, és elképzelhető, hogy hamarabb érik el a menopauzát.
