szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Európai Bizottság hétfőn kiadott országjelentése aggasztónak írja le a magyarországi tanárhiányt. Ennek egyik okaként az alacsony pedagógusbéreket jelöli meg, és ezt ábrával bizonyítja.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy a tanárhiány egyre nagyobb kihívást jelent Magyarországon. Idősödik a pedagógusállomány: 2017-ben a tanárok 41 százaléka 50 éves vagy annál idősebb volt, és csak 6 százalékuk volt 30 év alatti. E mellett magas a lemorzsolódási arány a pedagógusi alapképzésben, és a végzetteknek is csak kevesebb mint fele kezdi meg a szakmát.

A jelentés felhívja a figyelmet arra – a jövőre nézve rendkívül aggasztó – trendre, hogy pályakezdő pedagógusok száma Magyarországon nem kompenzálja a nyugdíjba vonulók számát. A hiány a hátrányos helyzetű területeken, a természettudományos tantárgyak és az idegen nyelvek esetében, valamint a szakoktatásban és -képzésben a legjelentősebb.

A pedagógushiány egyik oka az alacsony fizetés – írja a jelentés. A tanárok kezdő fizetése az egyik legalacsonyabb az EU-ban. „A pedagógusok fizetését legutóbb 2013-ban korrigálták a nemzeti átlagbértől való eltérés megszüntetése érdekében. 2019-re a tanárok fizetésének a nemzeti átlagbérhez viszonyított szintje ismét a korrekció előtti szint közelébe csökkent.”

©
A kormányzati sikerkommunikáció állandóan visszatérő eleme, hogy a pedagógus életpályamodellel (ami jelentős többletmunkát ír elő a tanároknak) a rendszerváltás utáni legnagyobb béremelés kapták a pedagógusok.
Többször megírtuk, hogy ez alapból nem igaz, mert 2002-ben már volt egy egyszeri 50 százalékos emelés. Azt is többször leírtuk, hogy a hoffmanni törvények talán egyetlen hozadéka lett volna, hogy a pedagógusbéreket a minimálbérhez rögzítették, így azok a mindenkori minimálbérrel párhuzamosan emelkedtek volna.
Azért csak volna, mert a köznevelési törvényből gyorsan törölték ezt a passzust, és 2015 januárjától már nem a minimálbérhez, hanem egy úgynevezett vetítési alaphoz (aminek az értéke azóta is változatlan: 101 500 forint) rögzítik a tanárok fizetését.
A kormányzati sikerkommunikáció állandóan visszatérő eleme, hogy a pedagógus-életpályamodellel (ami jelentős többletmunkát ír elő a tanároknak) a rendszerváltás utáni legnagyobb béremelés kapták a pedagógusok. Többször megírtuk, hogy ez alapból nem igaz, mert 2002-ben már volt egy egyszeri 50 százalékos emelés. Azt is többször leírtuk, hogy a hoffmanni törvények talán egyetlen hozadéka lett volna, hogy a pedagógusbéreket a minimálbérhez rögzítették, így azok a mindenkori minimálbérrel párhuzamosan emelkedtek volna.

Azért csak volna, mert a köznevelési törvényből gyorsan törölték ezt a passzust, és 2015 januárjától már nem a minimálbérhez, hanem egy úgynevezett vetítési alaphoz (aminek az értéke azóta is változatlan: 101 500 forint) rögzítik a tanárok fizetését.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Teljesen leáll az oktatás jövő héten a járvány miatt egy budapesti iskolában

Teljesen leáll az oktatás jövő héten a járvány miatt egy budapesti iskolában

Szex és Budapest: alap lett az álszentség a NER-ben

Szex és Budapest: alap lett az álszentség a NER-ben

Most magyarul is megnézheti a kortárs japán filmművészet legjavát

Most magyarul is megnézheti a kortárs japán filmművészet legjavát