szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A tömeges halálozások látványa, a túlhajszoltság, a fertőzéstől való szorongás mellett az is súlyosan megviselheti az orvosokat, ápolókat és a többieket, ha a felszerelések hiánya miatt emberek életéről kell dönteniük.

A frontvonalban küzdő orvosokra, ápolókra és más egészségügyi dolgozókra egyre nagyobb feladat hárul a járványtól leginkább sújtott országokban, szakértők szerint olyan hatások érhetik őket, amelyek legfeljebb háborús zónákban és természeti katasztrófák esetén fordulnak elő – írja a Qubit. A megfertőződéstől való félelem, a tömeges halálozások tapasztalata és az orvosi eszközök hiányából fakadó tehetetlenség érzete olyan érzelmi traumát válthat ki, amely idővel poszttraumás stressz szindrómává (PTSD) alakulhat.

Számos alkalommal láttuk már, hogy sürgősségi ellátást végzők vagy a katasztrófák kezelésén dolgozók érzelmi traumát élnek át, amely akut stresszreakciót eredményez. Ez zavarodottság, szorongás és depresszió formájában jelentkezik, amely gyors kiégéshez vagy akár PTSD-hez is vezethet

 – idézi a portál a Fortune-nak nyilatkozó Albert Wu-t, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem egészségpolitika-professzorát. Wu szerint a PTSD olyan reakció, amely egy hónapnál tovább tart, és stresszel, gyakori flashbackkel (vagyis a kiváltó esemény újbóli mentális átélésével) és olyan tevékenységek kerülésével jár, amely a kiváltó eseményre emlékezteti az elszenvedőjét. Az egészségügyi szektornak koordinált megoldást kell nyújtania a problémára, hogy a dolgozók egészségesek és munkaképesek maradjanak, hangsúlyozta. Ehhez el kell ismerni, hogy a probléma valós, majd pszichológiai és érzelmi támogatást kell nyújtani.

A tömeges halálozások látványa, a túlhajszolás és a megfertőződéstől való állandó félelem és szorongás mellett egy másik potenciális helyzet is komolyan megviselheti az egészségügyben dolgozókat: amikor olyan emberek életéről kell dönteniük, akiket normális körülmények között meg tudnának menteni.

Egy BBC-cikk szerint emiatt az úgynevezett morális vagy erkölcsi sérülés (moral injury) is fenyegeti az érintettteket, amit az elmúlt években kezdtek csak igazán feltárni a pszichológiai kutatók. Ez olyan esetekben fordul elő, amikor valaki olyasmit követ el, tapasztal vagy nem sikerül megelőznie, ami az értékrendje szerint elítélendő. A PTSD-től elsősorban az különbözteti meg a morális sérülést, hogy míg az előbbinél nem feltétlenül jelentkezik a bűntudat érzése, a morális sérülést az határozza meg.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Serdült Viktória Itthon

Hosszú távon már az okozhat bajt, ha a koronavírus miatt leáll a betegellátás

Súlyos következményekre figyelmeztetnek szakértők, ha a járványügyi veszélyhelyzet miatt még sokáig szünetelnek a járóbeteg-ellátások, a szűrővizsgálatok és a hagyományos orvos-beteg találkozók. A Magyar Orvosi Kamara emiatt már egy héttel ezelőtt nagyon sok járulékos egészségkárosodásra, sőt súlyos esetben halálesetekre figyelmeztette az Emberi Erőforrások Minisztériumát. A kormány a koronavírus miatt szervezi át az egész rendszert, az egészségügyi szakértő szerint azonban a jelenlegi esetszámok nem indokolnak ilyen szintű korlátozást, és félő, hogy a halálesetek száma nem a COVID-19, hanem a járványhelyzet miatt ellátás nélkül maradt tömegek állapotromlása miatt fog nőni.