szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Három évbe telt, míg sikerült lakcímkártyát szereznie egy idős leszbikus pár egyik tagjának a VII. kerületben, mivel az önkormányzat és a kormányablak nem volt hajlandó elismerni bejegyzett élettársi kapcsolatukat.

Évekig kekeckedett az önkormányzat az idős leszbikus párral
Három évbe telt, míg sikerült lakcímkártyát szereznie egy idős leszbikus pár egyik tagjának a VII. kerületben, mivel az önkormányzat és a kormányablak nem volt hajlandó elismerni bejegyzett élettársi kapcsolatukat.
Az idős leszbikus pár 2017 májusában létesített bejegyzett élettársi kapcsolatot. A pár az egyikőjük által bérelt önkormányzati lakásban tervezte élni közös életét, ám amikor a pár másik tagja lakcímkártyáját szerette volna elintézni, nem várt nehézségekbe ütközött. A lakásbérleti törvény és a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény alapján ugyan az önkormányzati bérlakásba a bérlő házastársát és bejegyzett élettársát a bérbeadó külön engedélye nélkül is befogadhatja, a lakcímkártya kiállításáért felelős kormányablak ragaszkodott hozzá, hogy az önkormányzattól származó irattal igazolják, a beköltözésnek nincs akadálya, az önkormányzat arra kijelölt bizottsága viszont – indokolás nélkül – megtagadta a hozzájárulást a befogadáshoz.
Az elutasítást követően az idős nő 2018 júliusában a Háttér Társaság jogsegélyszolgálata segítségével panaszt tett Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata jegyzőjénél. A Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási irodájának vezetője a panasznak helyt adva 2018 szeptemberében utasította az EVIN Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Zrt.-t új eljárás lefolytatására. Az utasítás ellenére azonban több mint egy évig semmilyen előrelépés nem történt az ügyben, és 2019 októberében is csak újabb iratokat kértek a pártól, holott mindössze egy olyan igazolás kiállítására lett volna szükség, hogy az önkormányzat engedélyére a lakásba történő befogadáshoz nincs szükség.
A Háttér Társaság jogsegélyszolgálata a hatóságok időhúzását megelégelve végül 2020 júniusában Erzsébetváros egyik alpolgármesteréhez fordult, felhívva a figyelmet az évek óta húzódó jogsértő állapotra. Az önkormányzat ezúttal gyorsan reagált, és megszületett a várva várt hozzájárulás az önkormányzat részéről.
„Bár a bejegyzett élettársi kapcsolat már több mint tíz éve része a magyar jogrendszernek, a hatóságok a mai napig nem tudják vagy nem akarják megfelelően alkalmazni a vonatkozó jogszabályokat” – kommentálta a döntést Dombos Tamás, a Háttér Társaság Jogsegélyszolgálatának munkatársa. „Az azonos nemű párok sokszor csak akkor tudnak élni a törvények nyújtotta lehetőségekkel, ha jobban ismerik a jogszabályokat, mint az azokat alkalmazni hivatott hatóságok."
Az azonos nemű párok 2009. július 1-e óta létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot; az első 10 évben 781 pár élt ezzel a lehetőséggel. A bejegyzett élettársi kapcsolatra néhány kivételtől eltekintve a házasságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, így a bejegyzett élettársakat mindazok az adójogi, munkajogi, szociális, bevándorlási, honosítási stb. kedvezmények megilletik, mint a házastársakat. Eltérések csak a névviselés és a gyermekvállalás terén vannak.
Egy 2018-as reprezentatív közvéleménykutatás szerint a magyarok 78%-a egyetért azzal, hogy mindenkinek joga van hátrányos megkülönböztetés nélkül, szabadon szeretni azt az embert, akit akar, szexuális irányultságtól függetlenül.

Az idős leszbikus pár 2017 májusában létesített bejegyzett élettársi kapcsolatot. A pár az egyikőjük által bérelt önkormányzati lakásban tervezte élni közös életét, ám amikor a pár másik tagja a lakcímkártyáját szerette volna elintézni, nem várt nehézségekbe ütközött – írja közleményében a Háttér Társaság.

A lakásbérleti törvény és a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény alapján ugyan az önkormányzati bérlakásba a bérlő házastársát és bejegyzett élettársát a bérbeadó külön engedélye nélkül is befogadhatja, a lakcímkártya kiállításáért felelős kormányablak ragaszkodott hozzá, hogy az önkormányzattól származó irattal igazolják, a beköltözésnek nincs akadálya, az önkormányzat arra kijelölt bizottsága viszont – indokolás nélkül – megtagadta a hozzájárulást a befogadáshoz.

Az elutasítást követően az idős nő 2018 júliusában a Háttér Társaság jogsegélyszolgálata segítségével panaszt tett Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata jegyzőjénél. A Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási irodájának vezetője a panasznak helyt adva 2018 szeptemberében utasította az EVIN Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Zrt.-t új eljárás lefolytatására. Az utasítás ellenére azonban több mint egy évig semmilyen előrelépés nem történt az ügyben, és 2019 októberében is csak újabb iratokat kértek a pártól, holott mindössze egy olyan igazolás kiállítására lett volna szükség, hogy az önkormányzat engedélyére a lakásba történő befogadáshoz nincs szükség.

©

A Háttér Társaság jogsegélyszolgálata a hatóságok időhúzását megelégelve végül 2020 júniusában Erzsébetváros egyik alpolgármesteréhez fordult, felhívva a figyelmet az évek óta húzódó jogsértő állapotra. Az önkormányzat ezúttal gyorsan reagált, és megszületett a várva várt hozzájárulás az önkormányzat részéről.

„Bár a bejegyzett élettársi kapcsolat már több mint tíz éve része a magyar jogrendszernek, a hatóságok a mai napig nem tudják vagy nem akarják megfelelően alkalmazni a vonatkozó jogszabályokat” – kommentálta a döntést Dombos Tamás, a Háttér Társaság Jogsegélyszolgálatának munkatársa.

Az azonos nemű párok sokszor csak akkor tudnak élni a törvények nyújtotta lehetőségekkel, ha jobban ismerik a jogszabályokat, mint az azokat alkalmazni hivatott hatóságok.

Az azonos nemű párok 2009. július 1-je óta létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot; az első 10 évben 781 pár élt ezzel a lehetőséggel. A bejegyzett élettársi kapcsolatra néhány kivételtől eltekintve a házasságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, így a bejegyzett élettársakat mindazok az adójogi, munkajogi, szociális, bevándorlási, honosítási stb. kedvezmények megilletik, mint a házastársakat. Eltérések csak a névviselés és a gyermekvállalás terén vannak.

Egy 2018-as reprezentatív közvéleménykutatás szerint a magyarok 78 százaléka egyetért azzal, hogy mindenkinek joga van hátrányos megkülönböztetés nélkül, szabadon szeretni azt az embert, akit akar, szexuális irányultságtól függetlenül.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!