szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Három évbe telt, míg sikerült lakcímkártyát szereznie egy idős leszbikus pár egyik tagjának a VII. kerületben, mivel az önkormányzat és a kormányablak nem volt hajlandó elismerni bejegyzett élettársi kapcsolatukat.

Évekig kekeckedett az önkormányzat az idős leszbikus párral
Három évbe telt, míg sikerült lakcímkártyát szereznie egy idős leszbikus pár egyik tagjának a VII. kerületben, mivel az önkormányzat és a kormányablak nem volt hajlandó elismerni bejegyzett élettársi kapcsolatukat.
Az idős leszbikus pár 2017 májusában létesített bejegyzett élettársi kapcsolatot. A pár az egyikőjük által bérelt önkormányzati lakásban tervezte élni közös életét, ám amikor a pár másik tagja lakcímkártyáját szerette volna elintézni, nem várt nehézségekbe ütközött. A lakásbérleti törvény és a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény alapján ugyan az önkormányzati bérlakásba a bérlő házastársát és bejegyzett élettársát a bérbeadó külön engedélye nélkül is befogadhatja, a lakcímkártya kiállításáért felelős kormányablak ragaszkodott hozzá, hogy az önkormányzattól származó irattal igazolják, a beköltözésnek nincs akadálya, az önkormányzat arra kijelölt bizottsága viszont – indokolás nélkül – megtagadta a hozzájárulást a befogadáshoz.
Az elutasítást követően az idős nő 2018 júliusában a Háttér Társaság jogsegélyszolgálata segítségével panaszt tett Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata jegyzőjénél. A Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási irodájának vezetője a panasznak helyt adva 2018 szeptemberében utasította az EVIN Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Zrt.-t új eljárás lefolytatására. Az utasítás ellenére azonban több mint egy évig semmilyen előrelépés nem történt az ügyben, és 2019 októberében is csak újabb iratokat kértek a pártól, holott mindössze egy olyan igazolás kiállítására lett volna szükség, hogy az önkormányzat engedélyére a lakásba történő befogadáshoz nincs szükség.
A Háttér Társaság jogsegélyszolgálata a hatóságok időhúzását megelégelve végül 2020 júniusában Erzsébetváros egyik alpolgármesteréhez fordult, felhívva a figyelmet az évek óta húzódó jogsértő állapotra. Az önkormányzat ezúttal gyorsan reagált, és megszületett a várva várt hozzájárulás az önkormányzat részéről.
„Bár a bejegyzett élettársi kapcsolat már több mint tíz éve része a magyar jogrendszernek, a hatóságok a mai napig nem tudják vagy nem akarják megfelelően alkalmazni a vonatkozó jogszabályokat” – kommentálta a döntést Dombos Tamás, a Háttér Társaság Jogsegélyszolgálatának munkatársa. „Az azonos nemű párok sokszor csak akkor tudnak élni a törvények nyújtotta lehetőségekkel, ha jobban ismerik a jogszabályokat, mint az azokat alkalmazni hivatott hatóságok."
Az azonos nemű párok 2009. július 1-e óta létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot; az első 10 évben 781 pár élt ezzel a lehetőséggel. A bejegyzett élettársi kapcsolatra néhány kivételtől eltekintve a házasságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, így a bejegyzett élettársakat mindazok az adójogi, munkajogi, szociális, bevándorlási, honosítási stb. kedvezmények megilletik, mint a házastársakat. Eltérések csak a névviselés és a gyermekvállalás terén vannak.
Egy 2018-as reprezentatív közvéleménykutatás szerint a magyarok 78%-a egyetért azzal, hogy mindenkinek joga van hátrányos megkülönböztetés nélkül, szabadon szeretni azt az embert, akit akar, szexuális irányultságtól függetlenül.

Az idős leszbikus pár 2017 májusában létesített bejegyzett élettársi kapcsolatot. A pár az egyikőjük által bérelt önkormányzati lakásban tervezte élni közös életét, ám amikor a pár másik tagja a lakcímkártyáját szerette volna elintézni, nem várt nehézségekbe ütközött – írja közleményében a Háttér Társaság.

A lakásbérleti törvény és a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény alapján ugyan az önkormányzati bérlakásba a bérlő házastársát és bejegyzett élettársát a bérbeadó külön engedélye nélkül is befogadhatja, a lakcímkártya kiállításáért felelős kormányablak ragaszkodott hozzá, hogy az önkormányzattól származó irattal igazolják, a beköltözésnek nincs akadálya, az önkormányzat arra kijelölt bizottsága viszont – indokolás nélkül – megtagadta a hozzájárulást a befogadáshoz.

Az elutasítást követően az idős nő 2018 júliusában a Háttér Társaság jogsegélyszolgálata segítségével panaszt tett Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata jegyzőjénél. A Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási irodájának vezetője a panasznak helyt adva 2018 szeptemberében utasította az EVIN Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Zrt.-t új eljárás lefolytatására. Az utasítás ellenére azonban több mint egy évig semmilyen előrelépés nem történt az ügyben, és 2019 októberében is csak újabb iratokat kértek a pártól, holott mindössze egy olyan igazolás kiállítására lett volna szükség, hogy az önkormányzat engedélyére a lakásba történő befogadáshoz nincs szükség.

MTI / Szigetváry Zsolt

A Háttér Társaság jogsegélyszolgálata a hatóságok időhúzását megelégelve végül 2020 júniusában Erzsébetváros egyik alpolgármesteréhez fordult, felhívva a figyelmet az évek óta húzódó jogsértő állapotra. Az önkormányzat ezúttal gyorsan reagált, és megszületett a várva várt hozzájárulás az önkormányzat részéről.

„Bár a bejegyzett élettársi kapcsolat már több mint tíz éve része a magyar jogrendszernek, a hatóságok a mai napig nem tudják vagy nem akarják megfelelően alkalmazni a vonatkozó jogszabályokat” – kommentálta a döntést Dombos Tamás, a Háttér Társaság Jogsegélyszolgálatának munkatársa.

Az azonos nemű párok sokszor csak akkor tudnak élni a törvények nyújtotta lehetőségekkel, ha jobban ismerik a jogszabályokat, mint az azokat alkalmazni hivatott hatóságok.

Az azonos nemű párok 2009. július 1-je óta létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot; az első 10 évben 781 pár élt ezzel a lehetőséggel. A bejegyzett élettársi kapcsolatra néhány kivételtől eltekintve a házasságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, így a bejegyzett élettársakat mindazok az adójogi, munkajogi, szociális, bevándorlási, honosítási stb. kedvezmények megilletik, mint a házastársakat. Eltérések csak a névviselés és a gyermekvállalás terén vannak.

Egy 2018-as reprezentatív közvéleménykutatás szerint a magyarok 78 százaléka egyetért azzal, hogy mindenkinek joga van hátrányos megkülönböztetés nélkül, szabadon szeretni azt az embert, akit akar, szexuális irányultságtól függetlenül.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!