szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Miért söpör ki a kormány az óvodákból tízezernyi iskolaéretlen gyereket? Az idén élesedett új törvény ördögi logikával oldja meg az óvodakrízist, csak éppen még súlyosabb problémákat generál a szülői szervezet szerint.

Több mint ezer érintett szülőt kérdezett meg a Szülői Hang civil közösség a hatévesek kötelező beiskolázásáról. Az iskolaérettségi törvény már tavaly is hatályos volt, de akkor még fordulhattak a szülők közvetlenül a helyi pedagógiai szakszolgálathoz is. A törvény megváltoztatta a korábbi gyakorlatot, amikor az óvoda és a szülő – vagyis a gyereket személyesen ismerő felek – döntöttek arról, alkalmas-e az iskola megkezdésére.

2021-től már csak az Oktatási Hivatal honlapján, január első két hetében kérvényezhetik, hogy gyermekük további egy évig óvodás maradhasson.

Ekkor a hivatal – anélkül, hogy a gyereket az ügyintéző egyáltalán látta volna – dönthet arról, elfogadja-e a halasztási kérelmet, vagy a pedagógiai szakszolgálatot bízza meg a vizsgálattal. Utóbbi esetben pedig elkezdődik a vesszőfutás pszichológusi, gyógypedagógusi és bármilyen használhatónak tűnő igazolásokért, mivel az iskolaérettség kritériumairól nincs egyértelmű, nyilvános tájékoztatás.

A kérelmeknek idén 62 százalékát fogadta el a hivatal, a többi esetben a szakszolgálathoz delegálta a döntést. Ebben jelentős eltérés tapasztalható megyénként: Budapesten, Pest és Komárom megyében csak a kérvények negyedét nem fogadták el, míg Borsodban a gyerekek háromnegyedét, Tolnában 84 százalékát utasították a szakszolgálathoz.

Ez egyáltalán nem véletlen – csak éppen semmi köze a gyerekek iskolaérettségéhez, mint később kiderül.

A Szülői Hang kérdőíves felmérésének tapasztalatai szerint egyébként a szakszolgálati eljárások 90 százaléka „sikeres”, vagyis jóváhagyják, hogy a gyermek óvodás maradjon. Ugyanakkor a vizsgálat megterhelő, olykor megalázó, hiszen a szülőnek folyamatosan azt kell bizonygatnia, hogy gyermeke elmaradt a fejlődésben. Az indoklást a gondviselőnek kell megírnia és előadnia, a problémák között jellemzően a „fejletlen gondolkodás”, készségek hiánya, „gyenge akarat” vagy emlékezőképesség szerepel. Sokan magánúton végzetetnek pszichológiai vagy más vizsgálatokat – ha megengedhetik maguknak.

Amennyiben a szakszolgálat a szülő akaratával ellentétben a beiskolázást javasolja, már csak a bírósági út marad. Ez rendkívül rosszul működik a szülői közösség szerint, a bíróságok csak formai, eljárásjogi szempontokat vesznek figyelembe, pedagógiai viták eldöntésére nem alkalmasak.

Miközben a végeredmény az, hogy a kérvények több mint 90 százaléka sikeres, a beiskolázás aránya látványosan nőtt. 2019-ben, a törvény hatályba lépése előtt mintegy 30 ezer gyerek maradt óvodában, az idei eljárások azt eredményezték, hogy a hasonló létszámú mezőnyből tízezerrel több hatéves kezdte meg az általános iskolát.

Ennek az az oka, hogy maga a kérvényezés, a szakszolgálati eljárás esetében a papírok, szakvélemények beszerzése önmagában is megnehezíti a halasztást. Nem minden szülő képes végigvinni a hivatali hercehurcát, és még kevesebben hajlandóak bírósághoz fordulni. Tehát a magyar gyerekek iskolaérettségi aránya változatlan ugyan, csak sikerült megnehezíteni, hogy a számukra megfelelő időpontban lépjenek be az első osztályba. Ez természetesen leginkább a szegényebb, képzetlenebb szülőket sújtja, akik kevésbé magabiztosan navigálnak a hivatalok és hatóságok közegében: az ő gyerekeik kényszerülnek idejekorán, felkészületlenül az iskolapadba, ami aztán a további tanulmányaikat is meghatározza.

De miért érdeke az államnak, hogy minél több gyereket söpörjön ki az óvodából?

Miklós György, a Szülői Hang koordinátora szerint egyszerűen arról van szó, hogy drámaian kevés az óvodapedagógus, vagyis a lehető legtöbb gyerektől kell megszabadulni, hogy valahogy működhessenek az intézmények. A túlterhelt óvodák tehát az iskolákba tolják át a még iskolaéretlen gyerekeket is, a kormány pedig az óvodapedagógus-képzés fejlesztése, illetve béremelés helyett a törvény módosításával próbálja tehermentesíteni őket. Ezzel viszont növeli a szakszolgálatok terhelését, amelyeknek nem ez lenne elsődlegesen a feladatuk, hanem a speciális segítségre szoruló gyerekek ellátása – mondja.

Szerinte ez az oka annak is, hogy a jobban ellátott megyékben kevesebb, míg egyes területeken kiugróan sok olyan gyereket minősítenek iskolaérettnek, akikről a saját szüleik nem ezt gondolják.

A Szülői Hang azt követeli, vonják vissza a beiskolázási törvényt. A honlapjukon közzétett, a felmérésüket is ismertető szövegben felsorolják főbb kifogásaikat. Ezek között szerepel, hogy az iskolaérettség szempontjairól a szülők nem kapnak egyértelmű tájékoztatást, kaotikus a dokumentumok beszerzése, és átláthatatlan, milyen alapon bírálja el azokat az Oktatási Hivatal. Tiltakoznak azért is, mert nincs érdemi jogorvoslati lehetőség. Egyben kérik, hogy a döntés jogát adják vissza a szülőknek és az óvodáknak.

A törvény ügyében Szél Bernadett független országgyűlési képviselő Kozma Ákoshoz, az alapvető jogok országgyűlési biztosához fordult. Az ombudsman közölte, átfogó vizsgálat van folyamatban, és ennek eredményét hamarosan nyilvánosságra hozzák.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Orbán: A járvány legnehezebbb két hete következik

Orbán: A járvány legnehezebbb két hete következik

Megölte magát a szexuális zaklatással vádolt amerikai edző

Megölte magát a szexuális zaklatással vádolt amerikai edző

Három sztrájk és egy háromórás tárgyalás után sincs megállapodás a ContiTechnél

Három sztrájk és egy háromórás tárgyalás után sincs megállapodás a ContiTechnél