1986 óta nem kötöttek annyian házasságot, mint tavaly, igaz, azt nem tudni, hogy ebben mennyi a házaspárokat megillető támogatások miatt „lepapírozott” kapcsolat.

A házasodási kedv megnőtt ugyan, a várt karanténbaba-boom viszont elmaradt: legalábbis Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Intézetének demográfusa szerint, az előzetes adatokból úgy látszik, hogy "a koronavírus-járvány kitörése és az ezt követő korlátozások tavaszi bevezetése után kilenc–tíz hónappal kevesebb gyerek születik, mint korábban. 2020 decemberében 7,9 százalékkal kevesebb újszülöttet regisztráltak, mint egy évvel ezelőtt."

Kapitány szerint bár a termékenységi arányszám tavaly 25 éves csúcson volt (e szerint, ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő az élete folyamán átlagosan 1,55 gyereket vállalna), még mindig el vagyunk maradva a kormány által vágyott 2–2,1-es arányszámtól. Ráadásul a járvánnyal együtt járó gazdasági válság nincs jó hatással a gyerekvállalásra, és hiába a bőkezű családtámogatások, egy krízis mindig rosszat tesz a termékenységnek – mondja a szakember.

A legideálisabb esetben is 2-3 év múlva jöhetnének az "elmaradt gyerekek", de bele kell kalkulálni, hogy a járvány miatt tavaly elhalasztott egészségügyi ellátások is negatív irányba befolyásolták a családtervezést.

Arról, hogy a kormány a születésszám növelésében óriási anyagi ráfordítások árán elért eredményeit elvinni látszik a járvány, bővebben a HVG e heti lapszámában, illetve a hvg360-on olvashat.