Mivel a Covid–19-betegség után sokan még hónapokig szenvednek a tünetektől, a Debreceni Egyetem Klinikai Központja az országban egyedülálló új ellátási formát, Post-Covid Szakambulancia Hálózatot hozott létre.
"Kiemelten fontos feladatunknak tekintjük a koronavírus-fertőzésen átesett betegek utógondozását is. Úttörő kezdeményezésként Klinikai Központunkban számos szakma részvételével egy interdiszciplináris ellátási formát, úgynevezett post-Covid Szakambulancia Hálózatot indítunk el, melynek köszönhetően a debreceni és a térségi betegek számára új lehetőségek nyílnak meg a gyógyulásra – idézi Szabó Zoltánt, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (DEKK) elnökét az intézmény közleménye.
A szakambulanciákon infektológus, gyermekgyógyász, kardiológus, tüdőgyógyász, reumatológus, neurológus, pszichiáter és szakpszichológusok részvételével azoknak a betegeknek a kivizsgálását, gondozását és rehabilitációját fogják végezni március elsejétől, akiknek a panaszai összefüggésbe hozhatók a Covid-fertőzéssel.
A közlemény szerint a post-Covid Szakambulancia Hálózat a nemzetközi irodalom alapján a háziorvosok számára szakmai útmutatót állított össze, továbbá a koronavírus-fertőzés után megjelenő panaszokat és az életminőség-romlást részletesen feltáró strukturált kérdőívet is kidolgozott. A szakmai anyagokat a Debreceni Egyetem Klinikai Központja kiküldi a Hajdú-Bihar megyében működő valamennyi háziorvosi praxisnak.
"A beutaló és a kérdőívek kitöltését követően, a háziorvos a vezető panaszok alapján utalhatja a beteget a megfelelő szakambulanciára. Az első vizsgálatra történő bejelentkezés Covid–19-fertőzés lezajlása után legalább 3, de nem több mint 6 hónappal történhet. Az első vizsgálatot követően a beteget egy második ellenőrző vizitre 6–12 hónap múlva visszahívják" – hangsúlyozta Papp Mária, a DEKK alelnöke.
A cél az lenne, hogy a szakemberek folyamatosan konzultáljanak egymással, elősegítve ezzel, hogy a gondozásra szoruló betegeket időben felismerjék és mihamarabb megfelelő szakellátásra, gondozásra irányíthassák.
Mozgásszervi gondok, légszomj, memóriazavar...
A közleményben meghatározzák azt is, miket tekinthetünk post-Covid tüneteknek. Mint fogalmaznak: a Covid–19-fertőzésben szenvedő betegek jelentős részénél a megbetegedést követően heveny tünetek jelentkeznek, melyek az esetek 10–20 százalékában a felgyógyulást követően is elhúzódóan fennmaradnak. "Ezeket a tüneteket összefoglalóan post-Covid állapotnak nevezik".
A Covid-betegség lefolyása után az érintettek fáradtságot, légszomjat, koncentráció- és memóriazavarok megjelenését tapasztalhatják, de akár különféle légúti, szív- és érrendszeri, véralvadási, idegrendszeri, mozgásszervi, pszichiátriai, emésztőrendszeri, fül-orr-gégészeti vagy bőrgyógyászati problémák is kialakulhatnak.
A kutatók, orvosok jelenlegi tudása szerint a Covid–19-fertőzés hosszú távú következményei nem mutatnak összefüggést a fertőzés súlyosságával, a 12 héten túl fennmaradó vagy visszatérően erősödő tünetek viszont akadályozzák a betegek megszokott életvitelét és a munkába való visszatérést.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Milyen tényezők befolyásolják a haj egészségét? Mekkora mértékű hajhullás a normális? Valóban más a férfiak és a nők hajritkulása? És mit tehetünk, ha már megtörtént a baj? Erről is beszélgettünk a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
Legfeljebb 50 millió forintot lehet majd felvenni 3 százalékos kamaton.
A NER fői nagyvállalkozója csak a kockázatosnak ítélhető közbeszerzések keretében akár 2,2 ezer milliárd forint járadékot zsebelt be bő tíz év alatt.
Jogerős ítélet kötelezi az intézményt, hogy elárulja: ki keresett azon, hogy egy magáncégnek fizető betegek soron kívül részesülhettek az állami kórház szolgáltatásaiból.
Milyen autó képes erre egyáltalán?
Tíz évet kaphat, amiért két esetben is szállítóként működött közre prostitúcióban.
