szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Mintegy tíz százalékkal növekedett a fehérgólyák száma Magyarországon.

Pár hete jött ki az a szomorú KSH-adat, hogy sosem született annyira kevés magyar gyerek, mint 2023-ban. Majdnem nyolcezerrel zuhant a születésszám két év alatt, és lakosságarányosan is minden idők második leggyengébb adata a tavalyi.

Szintén 2023-ban zajlott adatgyűjtés a fehérgólyákról is a Természetlesen program részeként, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) támogatásával. Mint az egyesület írja, az 1970-es évektől évtizedeken keresztül a költőpárok száma 4800 és 5500 között ingadozott, a 2019-ben viszont csak négyezer költőpárt mutatott ki. A csökkenés azóta megállt, sőt enyhe emelkedés volt tapasztalható, 2023-ra már 4550 párra becsülhető a költőállomány.

Európában, de szerte a világon is a néphagyomány úgy tartja, hogy a gólya hozza a kisbabákat. Sok helyen illusztrálják, ahogy a gólya, csőrében tartva viszi a kisbabát leendő szüleihez, Andersen pedig még mesét is írt erről.

A néprajzosok mindezt arra vezetik vissza, hogy a költöző madár ősszel elhagyja Európát, és Afrikában telel. Március végén – április elején tér vissza, ezért más vándormadarakkal együtt a tavasz hírnökének is tekintik. Hazatérése nagyjából kilenc hónappal a nyári napforduló utánra esik, ez a pogány ünnep a termékenységet, házasságot élteti, sok gyermek fogant ez idő tájt.

A gólyapárok sokszor térnek vissza régi fészkükhöz, így a hímek és nőstények újra egy párt alkotnak. Ez a látszólagos „házastársi hűség”, valamint az, hogy a gólyák még akkor is gondoskodnak fiókáikról, amikor azok már tudnak repülni, megerősítette a fejekben a gólya és az ember családi életének párhuzamba állítását. (Bővebben a mítosz eredetéről itt olvashat.)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!