szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hiába kell fizetni, a próbaidőszak elején állítólag nem csökkent, hanem nőtt a városba látogatók száma. Velence eközben újabb és újabb intézkedésekkel próbálja elérni, hogy az UNESCO ne minősítse át a lagúnavárost, miközben vannak, akik követnék a példáját.

Velence régóta küzd azzal, hogy túl sok ember keresi fel a várost, szombattól pedig újabb korlátozó intézkedések léptek életbe: a turistacsoportok létszáma nem lehet nagyobb 25 főnél, illetve nem lehet hangosan zenét hallgatni, pontosabban betiltották a hordozható hangszórók használatát.

Történt mindez azután, hogy április óta – egyelőre persze tesztjelleggel – öt euró belépődíjat kell fizetnie minden 14 évesnél idősebb, egy napra érkező turistának, és aki ezt nem teszi meg, az 50–310 eurós büntetést kaphat. Az új intézkedések pedig nem érhetik meglepetésként azokat, akik olvassák a híreket, a most bevezetett változásokat már decemberben bejelentették.

Velence a világ egyik leglátogatottabb városa, egyes becslések szerint évente 25 millió turista keresi fel. Csak összehasonlításképpen: a helyi lakosok száma – ami 1951-ben egyébként 175 ezer volt – már kevesebb mint 50 ezer, és egy velencei szervezet, az Ocio szerint a tavalyi év volt az első, amikor a vendégágyak száma meghaladta a helyiek számát.

Turisták tömege hömpölyög Velencében 2020. február 15-én
Maeva Destombes / Hans Lucas via AFP

A túlturizmus ellen már korábban is próbáltak tenni, 2021-ben például kitiltották a tengerjáró hajókat, de ez sem bizonyult elégnek, és tavaly felmerült, hogy az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) felveszi a várost a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.

Velence fejlesztésének folytatása, az éghajlatváltozás és a tömeges turizmus hatásai azzal fenyegetnek, hogy visszafordíthatatlan változások következnek be a helyszín egyedülálló egyetemes értékében

közölték, és hozzátették, a régóta húzódó, de sürgős megoldást igénylő problémák megoldását Olaszországban akadályozza a közös átfogó stratégiai szemlélet hiánya, az olasz helyi és országos hatóságok közötti kevéssé hatékony egyeztetés.

Szelfigátló faltól a bőröndtilalomig: így küzdenek a túl sok turista ellen Európa-szerte

Öt eurós belépési díjat szed be Velence azoktól a turistáktól, akik úgy érkeznek oda, hogy egyetlen éjszakára sem szállnak meg helyben – döntött az olasz város önkormányzata. Néhány száz kilométerrel arrébb, az ausztriai Hallstattban eközben újra tüntetnek a turistaözön ellen, de a vendégeknek a szelfigátló fal sem akadály.

A lagúnaváros egyébként 1987-ben került fel az UNESCO listájára, és nem a tavalyi az első eset, hogy a világszervezet aggodalmát fejezte ki az ott uralkodó állapotok miatt. 2017-ben indult egy vizsgálat, és Velence közel került ahhoz, hogy feketelistára kerüljön, illetve 2021-ben is tettek már javaslatot arra, hogy felvegyék a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé, de ahogyan most is, akkor is sikerült elkerülni azzal, hogy új szabályokat vezettek be.

Az összes intézkedés közül az öteurós belépő kavarta a legnagyobb port. A városvezetés leszögezte, a díjjal nem a külföldi turistákat akarják megsarcolni, ugyanis általában Olaszország más vidékeiről érkeznek azok, akik csak egy napot töltenek a városban.

Leszögezték azt is, nem a pénzszerzés a céljuk, hanem az, hogy a csúcsidőben kevesebben látogassanak el hozzájuk. „Úgy gondolom, hogy az emberiségnek kötelessége megőrizni és megvédeni Velencét. Ha ez az új rendszer segít nekünk ebben, akkor szerintem a rendszer jó” – reagált Simone Venturini alpolgármester azon felvetésre, miszerint egy világörökségi helyszínen nem lenne illendő ilyen árat szabni a látogatók számára.

A helyi önkormányzat ellenzéki képviselője, Giovanni Andrea Martini szerint viszont az anyagiak igenis sokat számítottak a belépő bevezetésénél. Ezt azzal kívánja bizonyítani, hogy az első 11 napban 975 ezer euró volt a bevétel, ami meghaladta a várakozásokat, vagyis ezek szerint jóval több turista érkezett a városba, mint számítottak rá. „Nem fogjuk 15 napon belül megfékezni a turizmust. Ez egy hosszú távú projekt, és jövőre megemelhetjük az árat, így még túl korai eredményekről beszélni” – válaszolta az ellenzőknek Simone Venturini.

A képviselő-testület tájékoztatása szerint belépődíjakból befolyt összeget a helyi lakosság körülményeinek javítására fordítanák, de az intézkedés kritikusai szerint, ha valóban nem csökken majd az idelátogatók száma, akkor ezzel nem mennek sokra, hiszen a túlturizmus a fő oka annak, hogy az emberek elköltöznek a városból.

A helyieket azonban nem csak az aggasztja, hogy a rendszer nem képes megfékezni a turistahadakat. Enrico Tonolo, a velencei lakosok egyesületének vezetője jogsértésnek minősítette azt, ahogyan a rendszer személyes adatokat gyűjt, hogy például jelezni kell, ha barátok jönnek látogatóba hozzájuk.

Azért vannak, akik így is követnék Velence példáját. Egy svájci falu, Lauterbrunnen vezetősége is fontolóra vette, hogy belépődíjat kell fizetniük, akik csak egy napra érkeznek hozzájuk. Lauterbrunnenbe sokszor szintén csak egy napra érkeznek a turisták, lefotózzák a Staubbach-vízesést, majd továbbállnak.

Persze még sok részletet ki kell dolgozni, így idén valószínűleg még nem lép életbe a 2400 lakosú faluban az új rendszer. Ami nagyon valószínű, hogy csak azoknak kell belépőt váltaniuk, akik autóval érkeznek, illetve akik legalább egy éjszakát Lauterbrunnen töltenek, mentesülnek a fizetés alól.

„Nagyon nagy kihívás belépődíjat bevezetni egy faluban vagy völgyben. Nincs sok tapasztalatunk, és nem tudjuk, hogy működik-e. Az a feltételezésem, hogy valószínűleg nem lenne nagy hatással a turistákra, de legalább több pénz folyna be, amit arra lehetne fordítani, hogy jobban menedzseljék a tömegeket, legyen miből fizetni a kármentesítést” – nyilatkozta Fabian Weber, a Luzerni Egyetem kutatója.

Grindelwaldot és Lauterbrunnent fogaskerekű vasút köti össze
Joan Cros / NurPhoto via AFP

Hozzá kell tenni, Olaszországban nem Velence az egyetlen, ahol az embereknek elegük lett a turistákból, máshol is hoztak hasonló intézkedéseket: Portofinóban nem lehet szelfizni, tilos leülni a Spanyol lépcsőre Rómában, illetve a Comói-tónál is belépődíjat szeretnének bevezetni, illetve 50 eurót kell majd fizetni a magánkézben lévő busztársaságnak minden olyan látogatás után, ami csak pár óráig tart.

Mindeközben a nyaralók kedvenc üdülőhelyeinek számító Ibizán és Mallorcán szigorú törvényekkel próbálják megregulázni a nem elég kulturáltan viselkedő turistákat. A spanyolországi Baleár-szigetek kormánya tovább szigorított a 2020-ban bevezetett szabályozáson, és betiltották az alkoholfogyasztást a közterületeken, a boltok nem árulhatnak alkoholt késő este, és a bulihajókat is határozottabban ellenőrzik.

A helyi lakosokat ez az intézkedés nem nyugtatta meg, mivel ezzel nem sikerült megoldást találni minden problémára, a turizmus ugyanis komoly lakhatási problémákhoz vezet, a lakbérek a helyi átlagbérhez képest túlzottan magasak lettek, de az sem számíthat sok jóra, aki saját ingatlant vásárolna. Május utolsó hétvégéjén ezrek tüntettek Mallorcán, és hasonló demonstrációk voltak a Kanári-szigeteken, Barcelonában és Sevillában is.

„A turizmusból élünk, de a turizmus nem hagy élni” feliratú táblákat tartanak demonstrálók a turizmus és a lakásárak tömeges növekedése ellen tiltakozó tüntetésen Palma de Mallorcán 2024. május 25-én
Jaime Reine / AFP

A túlturizmus nem csak Európában probléma: nemrég felállítottak egy szelfigátló falat annál a Fudzsikavagucsikóban található vegyesboltnál, amelyet az elmúlt években elleptek a turisták, hogy le tudják fotózni a Fudzsit. Nagyon hasonló módszert vetettek be egyébként az osztrák Hallstattban a tópartra: ugyan, aki akarta, minden második deszkán át megnézhette a csodálatos látványt, de fotózni nem nagyon tudott. De előfordult már, hogy az Everesten is korlátozták a látogatók számát, vagy éppen lezárták azt az öbölt, ahol A part című Leonardo DiCaprio-filmet forgatták.

Hálóval akadályoznák meg, hogy a turisták képeket készítsenek a Fudzsiról
Kazuhiro Nogi / AFP

Lazán, de kapcsolódik, hogy a Mona Lisa is a tömegturizmus áldozata lett bizonyos értelemben. Naponta állítólag 20 ezer ember látogat el azért a Louvre-ba, hogy megtekintse a világ egyik leghíresebb festményét, ám a kép hiába van kiállítva a múzeum legnagyobb termében, így sem oszlik el kellően a tömeg, nem sokat lehet látni Leonardo da Vinci művéből, ami érthető módon elég frusztráló, főleg, ha másnak még arra is van lehetősége, hogy konzervlevessel dobja meg. Laurence des Cars, a múzeum elnöke néhány hete megerősítette azon híreszteléseket, miszerint a Mona Lisát átköltöztetik majd, és egy külön helyiségben állítják ki.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!