Örebróban, egy közép-svédországi kisvárosban találkoztak az északi országok – Norvégia, Dánia, Svédország, Finnország és Izland – vívószövetségeinek vezetői tavaly év végén, nem sokkal a nemzetközi szövetség (FIE) elnökválasztása előtt, hogy megvitassák a stratégiájukat. A FIE-t több mint egy évtizeden keresztül Aliser Uszmanov orosz-üzbég milliárdos irányította, akinek becsült vagyona jelenleg 16 milliárd dollár, ezzel a 131. helyen áll a világ leggazdagabb embereit rangsoroló Forbes-listán.

A FIE teljhatalmú ura

Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségese első vagyonát műanyag zacskók gyártásával szerezte meg, ami olyan ritka árucikk volt a Szovjetunióban, hogy az emberek használat után inkább kimosták. Uszmanov egykor az Arsenal labdarúgócsapatának részvényese és az Everton mecénása volt, 2000 és 2014 között ő vezette a Gazprom Investholdingot, a Gazprom állami konglomerátum leányvállalatát, a Nemzetközi Vívószövetség élére pedig először 2008-ban szavazták meg. 2012-ben, 2016-ban és végül 2021-ben is újraválasztották, ráadásul egyszer sem akadt kihívója, de negyedik ciklusa mindössze egy évig tartott, ugyanis 2022 márciusában az elsők között volt, akik felkerültek az EU szankciós listájára, ezért azonnali hatállyal lemondott, „amíg az igazságszolgáltatás helyre nem áll”. A helyére megbízott vezetőként a görög Emmanuel Kaciadakisz került.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az USM Holding alapítóját, Aliser Uszmanovot kitünteti a Haza Érdemrend III. fokozatával

AFP

Tavaly azonban ismételten arra az elhatározásra jutott, hogy harcba száll az elnöki tisztségért, és sokáig úgy tűnt, ezúttal sem akad ellenfele. „Úgy éreztük, nem szabad hagynunk, hogy Uszmanov ellenjelölt nélkül induljon, mert azzal azt üzennénk, hogy nem érdekel minket, mi történik Ukrajnában és milyen viszony fűzi őt Vlagyimir Putyinhoz. Fontos volt, hogy a világ megtudja, a vívótársadalom nem áll egységesen Uszmanov mögött” – mondta Ole Eeg, a Norvég Vívószövetség elnöke a Politicónak. Az északi szövetségek a balti államok támogatásával alternatív jelöltként Otto Drakenberg korábbi svéd olimpikon vívót javasolták.

Ki akarna olyan választásokat bármelyik országban is, ahol csak egy jelölt van? Ez a régi banánköztársaságokra emlékeztet. Akkor miért engednénk meg ezt a vívásban?

– indokolta indulását Drakenberg.

A svédnek azonban nem sok esélye volt Uszmanov ellen, így próbált elébe menni a dolgoknak. A FIE-nél megtámadta az oligarcha indulásának létjogosultságát, mondván, hivatalosan be sem léphetne a szövetség székhelyéül szolgáló Lausanne-ba az ellene kirótt szankciók miatt. A Svéd Vívószövetség a svájci pénzügyminisztérium szankciós osztályához fordult jogi tanácsért, amely jelentős kockázatokra hívta fel a figyelmet Uszmanov megválasztása esetén. „A vagyonbefagyasztás és a pénzeszközök rendelkezésre bocsátásának tilalma nemcsak a szankcionált személyekre vonatkozik, hanem azokra a szervezetekre is, amelyek tulajdonukban – közvetlenül vagy közvetve –, vagy az ő irányításuk alatt állnak” – mondta a szankciós részleg szóvivője.

Uszmanov azonban az elmúlt bő évtizedben bebetonozta a helyét a szövetség élén és elegendő támogatót gyűjtött maga köré, köszönhetően annak a temérdek pénznek, amit a vívásba öntött.

A vívás sugar daddyje

A FIE élén eltöltött évei alatt Uszmanov első számú tőkése volt a vívószövetségnek, több tízmillió svájci frankkal támogatva azt. 2020-ban a szövetség teljes bevételének 93 százalékát az ő adományai tették ki, egész pontosan egy 5 millió svájci frankos tétel, de nagy szerepe volt abban is, hogy a FIE túlélje a Covid- időszakot.

A milliárdos nem csak a vívókat támogatta, 2020 februárjában a NOB lausanne-i múzeumának adományozta azt az 1892-es kéziratot, amelyben Pierre de Coubertin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítója felvázolta az olimpiai játékok újraélesztésének tervét. Uszmanov néhány hónappal korábban 8 millió dollárt fizetett érte, az pedig bizonyára csak a véletlen műve, hogy a NOB akkori elnökével, Thomas Bachhal jó viszonyt ápol. Támogatottságának növelése érdekében a Vívás Jövőjéért elnevezésű alapítványán keresztül anyagilag támogatta a hagyományosan Európa-centrikus sportág fejlődését világszerte, különösen az afrikai országokban.

Amikor szeretsz valamit, hajlandó vagy az erőforrásaidat és az energiádat annak szentelni – ez a szeretet lényege

– vélekedett erről Uszmanov szóvivője, aki szerint az orosz milliárdos „nem csak a pénzügyi támogatása miatt vívta ki a FIE tagjainak szeretetét és tiszteletét – amelyek kétségtelenül jelentős szerepet játszottak a szervezet fejlesztésében a szankciók előtt –, hanem mert kiválóan látta el elnöki feladatait”.

Aliser Uszmanov szuperjachtja, a Dilbar

AFP

Otto Drakenberg másképp értékeli a „nagylelkű” támogatásokat és demokratikus aggályai mellett az „egészségtelenül nagy pénzügyi függőség” miatt szállt harcba Uszmanov ellen. „Az elmúlt 16 évben szervezetünket nagymértékben egyetlen személy anyagi támogatására és adományaira építettük. Az nem jó irány, ha olyan elnökünk van, akitől pénzügyileg is függünk” – véli Drakenberg.

Van egy sugar daddynk, ő fizeti az egész bulit. De a sugar daddy sem lesz itt örökké és akkor elzárják a pénzcsapokat

– értékelte a helyzetet Joonas Lyytinen, a finn szövetség elnöke.

A nemzetközi szövetség pénzügyi jelentése szerint a szankciók bevezetése óta Uszmanov leállította a FIE-nek szánt adományait.

Uszmanov elsöprő fölénnyel nyert, majd visszalépett

Ilyen előzmények után jutottunk el a tavaly decemberi elnökválasztásig, amelyet elsöprő fölénnyel nyert meg Aliser Uszmanov, aki a taskenti titkos szavazáson 150 voksból 120-at begyűjtött. Ugyan a nyugati országok jelentős része Drakenberg mellett szavazott, de az afrikai és az ázsiai voksok túlnyomó többségét begyűjtő orosz milliárdos ellen nem volt esélye.

A VSquare korábbi hírlevele szerint a fideszes Csampa Zsolt vezette magyar szövetség nyíltan támogatta Uszmanovot, ami nem meglepő, hiszen korábban az Orbán-kormány az Oroszország elleni szankciók megvétózását helyezte kilátásba, ha a Putyin-közeli milliárdost nem veszik le a szankciós listáról. Csampa – aki 2012-es megválasztása előtt semmilyen módon nem kötődött a víváshoz, azóta viszont kirobbanthatatlan posztjáról, legyőzte már Deutsch Tamást és az olimpiai bajnok Szabó Bencét is – gratulációképp még egy kis ajándékkal is készült a nemzetközi szövetség régi/új elnökének.

Uszmanov visszatérése azonban rövid életű volt, kevesebb mint 24 órán belül ismét felfüggesztette elnöki tisztségét. Az eset után kiadott egy közleményt, amely szerint „vitathatatlan győzelme ellenére, a FIE érdekeit szem előtt tartva visszalép, mert meg akarja akadályozni, hogy az ellene bevezetett, jogilag megalapozatlan korlátozások a nemzetközi szövetségre és annak tevékenységére is kiterjedjenek”.

Emlékeztetnék mindenkit, a választások előtt pontosan megjósoltam, hogy ez lesz

– reagált a történtekre Drakenberg.

Szerinte Uszmanov azért lépett hátrébb, hogy elkerülje az ilyenkor kötelező átvizsgálását és „a háttérből, majdnem ugyanolyan hatékonysággal irányítsa a FIE-t, mint ahogyan azt elnökként tenné. Olyan embereket tett meg maga helyett, akik az ő utasításai szerint fognak cselekedni”. A FIE alapszabályának 5.1. cikkeje szerint ilyen esetben a szövetség irányítását a végrehajtó bizottságra bízzák, amelynek élére „a zavartalan működés biztosításának érdekében” ismételten Emmanuel Kaciadakiszt kérték fel. Drakenberg amiatt is aggodalmát fejezte ki, hogy az új NOB-elnök talán ellenséges lesz a vívószövetséggel amiatt, hogy túlzottan is oroszbarát a vezetése. Emiatt azonban nem sokáig kellett aggódnia, a márciusban megválasztott Kirsty Coventry szinte azonnal jelezte: elképzelhetőnek tartja az orosz sportolók visszaengedését az olimpiára,

A sportág túlélése érdekében Drakenberg felszólította a FIE-t, hogy határolódjon el Uszmanovtól, és keressen alternatív bevételi forrásokat. A FIE 2025-ös költségvetése szerint jelenleg egyetlen szponzora sincsen.

Uszmanov előtt is léteztünk. Meg kell tanulnunk Uszmanov után is létezni. Máskülönben lehet, hogy nem is kéne léteznünk

– mondott kemény ítéletet a választást elveszítő svéd üzletember.