Láttál már élő filmest, aki nem vágyik nagyjátékfilmre, megelégszik a rövidfilm-rendezéssel?

Az animációs filmrendezők között talán ez gyakrabban előfordul. Az animáció iszonyúan időigényes műfaj, egy tízperces alkotás mögött is heroikus munka áll. Hozzátartozik az is, hogy a rövid animációnak jóval nagyobb a piaca, mint az élőszereplős rövidfilmeknek. Tehát érdemes erre termelni. Való igaz, hogy aki élőszereplős kisfilmet rendez, az sokszor csupán gyakorlóterepnek tekinti ezt, felkészülésnek a nagyjátékfilmre. A Friss Húst ezért is hoztuk létre, hogy a rövidfilmek kellő figyelmet kapjanak, megtalálják a maguk közönségét. Mostanában kedvez nekünk az is, hogy az eseményalapú forgalmazás kezd felértékelődni. Ez az esemény lehet egy fesztivál, egy buli vagy akár egy főzőtanfolyam. Muffinsütő versenyhez is lehet passzoló kisfilmeket találni. És kisfilmhez passzoló muffint. Tapasztalatból beszélek, volt muffinos-kisfilmes rendezvényünk.

A mostani a tizenharmadik Friss Hús. Megnéztem, kik nyertek az elmúlt tizenkét alkalommal a legjobb magyar élőszereplős rövidfilm kategóriában, és közülük kik csináltak vagy épp csinálnak nagyjátékfilmet. Kiss Hajni, Freund Ádám, Szilágyi Fanni, Nagy Dénes – ez 12-ből 4, de a kisebb díjak győztesei között is van, aki utána nagyfilmhez jutott. Ez sok vagy kevés?

Szerintem ez nem egy rossz arány. Ha 2013-ban megkérdezed, hogy elégedett lennék-e ezzel, akkor rávágtam volna, hogy igen. Nyilván mindig lehetne több is, és persze egy csomó alkotóról azt gondolom, hogy nagyon meg kéne már csinálnia a nagyjátékfilmjét, miért nem csinálja már meg?

Kinek kellene már nagyon megcsinálnia?

Aki rögtön eszembe jut, az Ferenczik Áron. Inkább színészként ismerik, ő játszotta a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan főszerepét. 2016-ban az ő rendezése, a Szabó úr lett a legjobb magyar élőszereplős kisfilm. Ez egy nagyon bátor, nagyon érdekes film, de Áron ma már a gyártási oldalon dolgozik, ami nagy veszteség. Örülnék, ha visszatérne és megpróbálkozna rendezőként egy nagyjátékfilmmel is. Hasonlóan izgalmas, karakteres hang lehetne, mint amilyen például Reisz Gábor, aki a Van valami…-t rendezte.

Deák Dániel

Fazekas István

Akkor most tippeld meg, hányan csináltak nagyjátékfilmet a nemzetközi kategória győztesei közül?

Szerintem kevesebben vannak, mint a magyarok. Legyen három.

Ötöt számoltam össze. A spanyol, a brit, az iráni, a brazil és a litván győztes rendezett nagyfilmet. Miért voltál biztos abban, hogy a külföldiek kevesebben vannak?

Mert nagyobb a szórás a nemzetközi mezőnyben, itt többen vannak azok, aki aztán valami más felé veszik az irányt.

A Friss Hús életében jelentős fejlemény, hogy immár Oscar-kvalifikáló fesztiválnak számít, az egyetlen ilyen a magyar fesztiválok között. A hivatalos megfogalmazás szerint ez annyit jelent, hogy a legjobb magyar élőszereplős rövidfilm és a legjobb magyar animációs rövidfilm kategória győztese jogosulttá válik a nevezésre. Szépen hangzik ez a „jogosulttá válás”, de mit jelent a gyakorlatban?

Ez egy belépőkártyát jelent. Aki megnyeri a két kategória egyikét, arra már csak egy viszonylag egyszerű nevezési procedúra vár, hogy körön belülre kerüljön.

Miből áll ez a procedúra?

El kell menni a postára, és el kell küldeni az Amerikai Filmakadémiának, hogy igen, én szeretnék a filmemmel az Oscar-versenyben indulni. Ez nem kerül másba, csak egy kevés adminisztrációba. Ha ez megtörtént, ezután kezdődik az akadémiai szavazás. Az Amerikai Filmakadémia különféle szekciókra oszlik, az egyik ilyen kifejezetten a rövidfilmekkel, az élőszereplőssel és az animációssal foglalkozik. Ők azok, akik a kvalifikáló fesztiválokról beérkező körülbelül 200 rövidfilmről szavaznak.

Olyan 170-180 ilyen fesztivál létezik a világban, de van emellett egy kiskapu is.

Ha levetíted a filmedet egy Los Angeles-i moziban egy bizonyos időszakban, akkor is jogosulttá válsz. Egyszer élt is ezzel egy magyar animációs kisfilm, de több ilyenről nem tudok.

Rendben, bent van a filmed, az Amerikai Filmakadémia befogadta. Mi történik ezután?

Három fordulón át szűkítik a filmek körét. Először tovább juttatnak százat, aztán ötvenet, és utána jön a shortlist, a rövidlista, ami már publikus. Ez 15 filmet tartalmaz. Közülük kerül ki az öt Oscar-jelölt. A jelöltség pedig már hatalmas elismerés, felér egy győzelemmel.

Deák Dániel

Fazekas István

Érdemes már a rövidlistára kerülés előtt kampányolni?

Csak a shortlist után érdemes pénzt beleölni. Addig olyan nagy a szórás, hogy ez csak pénzkidobás lenne. Senkit sem bíztatnék erre. Ha viszont felkerülsz a rövidlistára, onnantól nemcsak lehet, de kell is kampányolni. A kinti, személyes jelenlét és kapcsolatépítés is sokat számít meg persze a kampányba
beleölt pénz is.

Az utolsó nagy nemzetközi rövidfilmsikert Buda Flóra Anna animációs kisfilmje, a 27 érte el. Nyert Cannes-ban és felkerült az Oscar rövidlistára is. Mi kellett volna ahhoz, hogy az öt jelölt közé bekerüljön? Több támogatás? Nagyobb kampány?

Ezen a szinten ez már lutri. Attól is függ, hogyan állnak épp a csillagok és milyen hangulatban vannak éppen az akadémiai tagok, amikor megnézik a filmedet. És így tovább.

Lehet, számított az is, hogy a 27 főleg európai fesztiválokon győzött: Cannes-ban, Szarajevóban és Annecyben.

Amerikai fesztiválokon is szerepelt, de azokon nem ment akkorát. A stílusa is nagyon európai. De hogy ezért nem került be a legjobb öt közé, vagy másért, azt nem tudom.

Volt rendes kampánya a filmnek?

Részben egy francia cég, a Miyu gyártotta és ők is forgalmazták. Nagyon értik a dolgukat, az idei rövidanimációs Oscar-kategóriába több filmjük is bekerült. Biztos, hogy költöttek is a 27 kampányára.

Közismert történet, hogy a Nemzeti Filmintézet (NFI), amely egyébként lelkesen gratulált a 27 cannes-i győzelméhez, háromszor is visszautasította a film támogatását. Az NFI ellenben támogatja a Friss Húst, ebből is látszik, hogy nem teljesen közömbös számukra, készülnek-e rövidfilmek Magyarországon vagy sem. Lehet, nem ártana, ha az is besegítene az állami támogatások elbírálásába, aki épp a tizenharmadik kisfilmfesztiválját szervezi. Történetesen rád gondoltam.

Szerintem a 27 támogatása, vagyis nem támogatása sok mindenkinek felnyitotta a szemét. Legalább arra, hogy át kell gondolni az animációhoz való hozzáállásukat. Ebből meg is született egy magyar animációs stratégia, amelynek kidolgozásában részt vettek szakmai szervezetek, ez alapján próbálják a támogatási rendszert is finomítani. 

Azzal kezdtük, hogy a Friss Húson győztes magyar élőszereplős rövidfilmek rendezői közül hányan tudtak nagyfilmet rendezni. Az animációs kategória eddigi győztesei közül szerinted hányan csináltak animációs nagyjátékfilmet?

Ezen nem kell gondolkodnom. Ez a szám nulla.

Eltaláltad. Ez azért nem sok, mondhatjuk kevésnek is.

Egyfelől nagyon szomorú ez, másfelől az animáció egy rendkívül lassú folyamat. Az a generáció, amelyik azelőtt kezdett, hogy lett volna Friss Hús, nemrég két animációs nagyfilmmel jelentkezett. Bemuttták Csáki László Kék Pelikanját és a Szabó Sarolta-Bánóczki Tibor páros Műanyag égboltját. Más-más út vezetett a két film elkészítéséhez, de elkészültek. És ide lehet venni Gauder Áront is, aki a Nyócker után 18 évvel készült el a második filmjével, a Kojot négy lelkével. Amilyen hosszú a kihordási idő, könnyen lehet, hogy a Friss Húson megjelenő generáció tagjai 10 év múlva fogják befejezni a maguk 2-3 egészestés animációjukat.

Fazekas István

2018 óta van a fesztiválnak queer-szekciója. A kormány egyre homofóbabb intézkedései közepette nem éreztétek, hogy jobb az óvatosság?

Mi ezzel sosem foglalkoztunk. Sok LMBTQ-tematikájú rövidfilmet láttunk, mint minden más témában, itt is nagyon érdekes alkotások születnek. Minden szakmai okunk megvolt rá, hogy létrehozzuk a rövidfilmes queer-kategóriát. Azt is láttuk, hogy van erre közönségigény Magyarországon, és az érdeklődőket nem csak azok teszik ki, akik az LMBTQ-közösséghez tartoznak.

Nem volt semmiféle rosszallás a politika részéről?

Novák Előd kijött egyszer a Friss Hús ellen tüntetni. Iszonyú jó gerillamarketingnek bizonyult. Novák Előd jött, tüntetett és miután elment, telt házunk volt.