Mi történik, ha két különc ember, nagypapa és unokája kényszerből tölt együtt egy egész hétvégét? Ezt a helyzetet mutatja be egyedi módon a Legbelső szív című kisjátékfilm.
A nézők elgondolkodtató és szórakoztató helyzetek révén szembesülhetnek az emberi furcsaságokkal kapcsolatos előítéletekkel, a generációk közötti különbségekkel és a szeretet erejével.
A nem mindennapi alkotás a 21 esztendős Gömbös Olivér ötletén és történetein alapul, aki autistaként hosszú évek óta speciális filmes történetekkel kommunikál önmagáról és a világról.
„A fiam autista, speciális filmes történetíró, aki művészetterápiaként talált rá erre az önkifejezési módra” – mondta el a Blikknek Olivér édesanyja, Gömbösné Hideg Viktória. – „Az autisták a képek segítségével tudják a legjobban megérteni a világot. Mindig a telefonjába írja a történeteket, és mint kiderült, egy olyan filmet álmodott meg egy autista fiú és nagypapája egymásra találásáról, amit konkrétan Mucsi Zoltánra szabott.”
Mucsi pedig első szóra vállalta, hogy segít Olivér álmának megvalósulásában. Rajta kívül Scherer Péter, Csuja Imre, Kiss Eszter, Joó Gábor, Willie Gevertz, a gyermekszereplő, Chater Áron és még sokan mások is végigdolgozták azt a három napot, amely a rendelkezésükre állt a forgatásra tavaly júniusban Budakalászon.
A Németh-Pákolicz Tamás rendező vezette alkotói csapat filmje nem klasszikus profi háttér segítségével készült, sok volt az önkéntes munka, a felmerülő költségeket pedig Olivér családja állta.
„Ez a film egy nemes ügy volt, segítség Olivérnek, aki nem találja a helyét a világban, mert – sajnos – a magyar közoktatási rendszer az ilyen fiatalokat kiveti magából” – fogalmazott határozottan a már a YouTube-on is látható film kapcsán a producer édesanya, Gömbösné Hideg Viktória. – „Azt szeretnénk, hogy egy könnyedebb történeten keresztül ismerhessék meg a nézők az autizmussal élők különleges világát. Szeretnénk sztereotípiákat eloszlatni: az autisták is vágynak társaságra, csak más módon, és ugyanolyan emberi értékeik vannak, mint másoknak. Társadalmi nyitottságra, elfogadásra is ösztönöz ez a kisfilm: ha furcsa valaki, ne közösítsük ki, inkább nyissunk felé!”.
