Százmillió dollárral szállt be Magyarország a Türk Befektetési Alapba
A pénz felett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendelkezhet.
A pénz felett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendelkezhet.
Eddig még sohasem fordult elő, hogy ne fogadták volna megfelelő szinten a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) magas rangú munkacsoportjának tagjait – erősítette meg a HVG-nek adott nyilatkozatában Julia Fromholz, az OECD korrupció-ellenes divíziójának vezetője. Arról is beszélt, hogy mi várható az október 15-16-ra tervezett látogatás törlése után.
Az aranytartalék megléte pszichológiai hatásként biztonságot sugall, egy összetett befektetési portfólióban megvan a maga helye, a tárolása pedig nem tétel azon az euró tízmilliárdos szinten, ahol a jegybanki tartalék áll.
Meg kell találnunk, hogyan tudunk szerepet vállalni a klímavédelmi munkában – mondta a HVG-nek Kandrács Csaba, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke. Az interjú rövidebb, szerkesztett változata az október 10-én publikált HVG Fenntartható Fejlődés 2025 magazinban jelent meg.
Jövőre erőteljesebb gazdasági növekedéssel, az államadósság és a hiány további csökkenésével, a szociális juttatások emelésével számol a pénzügyminiszter. Varga Mihály éves beszámolói keretében roadshow-t tartott a parlamentben, ahol igyekezett mindenkit megnyugtatni: nincs baj, az ismét év végére elkészülő költségvetés viszont még tartalmazhat meglepetéseket.
Historikusan magas, éves szinten azonban alacsony szinten, euróban számolva 46 milliárdon állt a jegybank nemzetközi tartalékállománya szeptember végén. Pedig az aranytartalék mértékét, a miniszterelnök útmutatását követve, nemrégiben 110 tonnára emelték, a fémkészlet értéke így 8,4 milliárd euróra nőtt.
Bár a német gazdaság továbbra is gyengélkedik, Lóga Máté, az NGM államtitkára szerint “jövőre el kell érnünk a 3 százalék feletti gazdasági növekedést”. A magyar kormány a beruházásoknál a következő egy-másfél évben a kis- és középvállalkozásokra akar támaszkodni.
A miniszterelnök parlamenti beszéde a tényeket illetően érintőleges kapcsolatban volt a valósággal, helyzetértékelése már párhuzamos univerzumban mozgott, a jövőre vonatkozó tervei pedig lázálomba illők.
A „gazdasági semlegesség” alapelveit csak korlátlan mozgástérrel, politikai függetlenséggel, praktikusan EU-kilépéssel lehet megvalósítani. A „gazdasági semlegesség” jó eséllyel csak orbáni fikció, ideológiai keret a problémák magyarázatához. Aggasztóbb, hogy Nagy Márton miniszterelnöke 90 százalékos államadósságról és gazdaságélénkítésről értekezik.
A gáztermelés megkezdése 2025-re várható.
Másfél éve már kiutaltak erre 6 milliárdot, egy most megjelent rendelet azonban újabb milliárdokat szán a csatát bemutató kiállítótérre és a témáról szóló műalkotások létrehozására.
A kormány az utolsó pillanatban meghozta a szükséges döntést.
Orbán Viktor egy Facebook-bejegyzésben írta le, mit szeretne elérni a kormány a magyar gazdasággal 2025-ben. A sikertelenséget Matolcsy György nyakába varrná.
Nézhetjük akár a béremelkedés eddigi ütemét vagy a kormány hajlandóságát a közalkalmazottak bérének emelésére, kétséges, hogy három év múlva elérjük az Orbán-kormány által belengetett egymilliós átlagbért – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató. Az elemzők szerint a forint árfolyamának romlásával és az inflációval is csak részben sikerülhet a terv.
Horvátországban jelenleg százezer dolgozó kap havonta minimálbért.
Máris újraírták a kormánypártok a maguk által kitalált őszi parlamenti menetrendet. Az eredeti terv szerint december 2-án lett volna az utolsó ülés, de kiderült, hogy a jövő évi költségvetést majd csak hetekkel ezután, egy rendkívüli ülésen fogadhatják el.
Megerősítette Ukrajna devizában fennálló hosszú és rövid futamidejű szuverén kötelezettségeinek szelektív csődhelyzeti (SD) besorolását az S&P Global Ratings, miután lezajlott az ukrán kormány által kezdeményezett eurokötvény-csereprogram.