Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Szijjártó Péter Belgrádban azt is elárulta, már kész a megvalósíthatósági tanulmány.
Magyarország és Szerbia az eddigi sikerekre alapozva készen áll egy új kőolajvezeték megépítésére, ez a nagyberuházás mindkét ország energiabiztonságát javítani fogja – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Belgrádban.
A külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a szerb energiaügyi miniszterrel, Dubravka Dedoviccsal folytatott egyeztetését követően arról beszélt, hogy
a két ország rövidesen közösen belevág egy újabb nagy energiabiztonsági beruházásba, egy új kőolajvezeték építésébe.
Elmondta, hogy a megvalósíthatósági tanulmány már el is készült, eszerint Magyarországon mintegy 180, Szerbiában pedig 120 kilométernyi vezetéket kell építeni nagyjából évi ötmillió tonna kapacitással. „Magyarországon ez gyakorlatilag egy Százhalombatta–Algyő–Röszke nyomvonalon történő építkezést jelent, azzal, hogy egy nemzetközi mérőállomás építésére is szükség lesz” – mondta.
„A magyar oldalon nagyjából ez egy 320 millió eurónyi (mai árfolyamon durván 129 milliárd forint) beruházás, amely három évet fog igénybe venni, és jelenleg is tárgyalunk arról a szerződésről, amely ennek az új kőolajvezetéknek a kihasználtságát fogja majd garantálni” – tette hozzá. Arra is kitért, hogy jól halad annak a beruházásnak az előkészítése is, amelynek a nyomán 2028-ra megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-átmenet kapacitását.
Magyarország földgázellátásának csaknem a száz százaléka Szerbián keresztül érkezik.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
A Fitch magasan ragadó költségvetési hiányra (2027: 5,9 százalék) és emelkedő államadósságra (2027: 76,2 százalék) számít.