Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Júliustól költségvetési biztost nevezhet ki a Magyar Államkincstár elnöke minden önkormányzathoz, amelynél „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet” tapasztal – értesült a Szabad Európa.
A portál arról ír, hogy Navracsics Tibor önkormányzati és területfejlesztési miniszter kedden délután zárt körű egyeztetést tartott önkormányzati vezetőknek, az önkormányzatokat érintő kormányzati tervekről. A Szabad Európa egy forrása szerint ez az egyeztetés „inkább tájékoztató, mint konzultáció jellegű” volt. A költségvetési biztosokról szóló tervről megjegyzik: a tervezett törvénymódosítás azt nem határozza meg, hogy egy önkormányzat pénzügyi helyzete mikor válik romlóvá, súlyossá, és a célja egyértelműen az lehet, hogy a főváros nyakára helytartót ültessenek, akinek az ellenjegyzése szükséges minden kiadáshoz.
Navracsics Tibor a Szabad Európa forrása szerint arról a javaslatról is tájékoztatott, melynek értelmében idén októbertől a megyei jogú városok önkormányzatai, a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok kötelesek a Magyar Államkincstárnak utalni minden pénzeszközüket, ami meghaladja az előző évi költségvetési kiadásuk 5 százalékát. Ettől fogva a kincstárhoz kell fordulniuk, ha a saját pénzüket használni akarják. Az intézkedés 2027-től a városi önkormányzatokra is vonatkozik, 2028-tól pedig minden önkormányzatra.
A miniszter most azt mondta, hogy az államkincstár piaci feletti, 6,5 százalékos kamatot fizet a nála lekötött pénzekért, és a lekötéseket költségmentesen fel lehet törni – ez ugyan jól hangzik, de a 6,5 százalék nincs kőbe vésve, és a jövő évi választások után a kormány akár csökkentheti is, a rossz gazdasági helyzetre hivatkozva.
