Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Június elején bemutatott új regényéről, honvágyról és a transzneműség kérdéséről is beszélt a Könyves Magazinnak adott interjújában Kiss Tibor Noé Artisjus-díjas író. A jelenleg Ausztriában élő alkotó még 2021-ben kezdett el dolgozni most megjelent, Olvadás című regényén, de épp ekkor „kapcsolt turbófokozatba a transztematika propagandaeszközként való felhasználása” is, ami megtörte élete addigi menetét, és ami miatt képtelen volt tovább a regényírásra koncentrálni.
2022 januárjában aztán „jött egy újabb hulláma annak, hogy én transzpropagandista vagyok, és az összes energiám arra ment el, hogy valahogy talpon maradjak. Írni akkor sem tudtam” – nyilatkozta Kiss.
Kiss Tibor Noé elmondása szerint évekig élt úgy, mintha céltábla lett volna a homlokán: „Egyre kétségbeesettebb reakciókat adtam, és egyre többször találkoztam mások közönyével, értetlenséggel, bagatellizálással, és az ezzel kapcsolatos frusztráció, az indulataim lassan engem is megmérgeztek. Nagyon nehéz volt elfogadni azt, hogy mások, sokszor a legközelebbi barátok, nem igazán tudják megérteni azt, amit átélek. Ha ekkora dózist kapsz a gyűlöletből, akkor egy ponton túl már önérdeked, hogy az eltávolodás révén eljuss arra a pontra, hogy az egészet elengedd” – véli a szerző.
Kiss úgy látja, hogy a transztéma „politikai oldaltól függetlenül legfőképp arra jó, hogy az emberek a szokatlan, szélsőséges jelenségek kapcsán a saját normalitásuk fényében sütkérezhessenek.
Persze nincs nehéz dolguk, a transzneműség tökéletesen alkalmas arra, hogy komoly etikai vitákat és morális pánikot lehessen kelteni körülötte”.
Az író-újságíró kifejezetten károsnak tartja azt a tendenciát, hogy „a magyarországi diskurzus 99 százaléka a transznemű súlyemelőkről és az angol nyelvű névmáshasználat visszásságairól szól – miközben arról egyetlen szó sem esik, hogy a magyar transznemű emberek kicsodák, és mit akarnak. Túlnyomó többségük egyébként rejtőzködik, és nemhogy olimpián nem akar indulni, de még a problémáira sem a műtéti beavatkozásban vagy a hormonkezelésben látja a megoldást. (…) Jelen pillanatban olyan gyűlölködés fröcsög a transznemű emberekre, ami bénítóan hat”.
„A témát a politikai propaganda megbélyegzésre, gyűlöletkeltésre, a média (beleértve a progresszív médiumok túlnyomó többségét) pedig csak kattintásvadászatra használja. A legnagyobb fájdalmat éppen az jelenti számomra, hogy a politikai propaganda és a túlfeszített ideologizálás semmi mást nem akar, csak rombolni” – osztotta meg Kiss Tibor Noé.
