Hogyan tud a napi 9-10 órát dolgozó, leterhelt felnőtt megújulni, a mindennapoktól eltérő feladatokra készen állni, képességeit fejleszteni, netán hivatása mellé izgalmas hobbit, sportot kipróbálni?
A fogyókúrák, életmódváltások virágkorát éljük, mégis egyre több a túlsúlyos és evési zavarokkal élő. Valóban ennyire akaratgyengék lennénk? Vagy más okuk van a sorozatos kudarcoknak?
Az évek során változnak a párválasztási kritériumaink: sokan exeik nagy részével „szóba se állnának” későbbi szemléletmódjuk, megváltozott értékrendjük alapján. Amikor még kiforratlan a személyiség, akkor a választás is olyan. Az útkeresés során tanuljuk meg, kik vagyunk, ki illik hozzánk.
Egy holland kutatás egy bizonyos szempont alapján vizsgált.
Az első gyerek megszületésével szinte minden megváltozik egy nő életében. Ehhez képest a neveléssel kapcsolatos könyvek a gyerek szempontjait magyarázzák. Sarah Napthali amerikai írónő – szakítva ezzel a gyakorlattal – a buddhizmus tanításaiból kiindulva, az anyák nézőpontjából közelít a kihívásokhoz. Interjú.
Mi a különbség, ha azt mondom a gyerekemnek, hogy „nyughatatlan vagy”, vagy ha egy szakértői bizottság azt írja róla a szakvéleményében, hogy „hiperaktív”? Számos pró és kontra érv sorakoztatható fel a gyerekkorban adható diagnózisokhoz, címkékhez kötődően. Egy biztos: önmagukban semmit sem jelentenek.
Az iparosodott világ legnépszerűbb szabadidős elfoglaltsága a tévénézés. Átlagosan napi három órát, vagyis körülbelül szabadidőnk felét töltjük a képernyő előtt. Főként sorozatokat nézünk, és olyan, mintha nem eresztenének. Persze igazából mi nem tudjuk kikapcsolni. De miért nem?
A túlzott telefonhasználat testi és lelki egészségre kifejtett hatásairól egyre többet tudunk – itt azonban arról lesz szó, hogy miért olyan addiktív sok esetben a képernyő.
Sosincs késő a változtatásra. Így vállaljuk a döntések felelősségét, hogy szabadon irányíthassuk az életünket.
Ha érezte már úgy, hogy boldogságának a plusz öt kiló, túl kicsi vagy túl nagy mellei, krumpli méretű orra állja útját, akkor ez a cikk önnek szól.
„Azt éltem meg, hogy egyedül vagyunk, nem segít senki, nem kellünk senkinek” – mesél nehéz időszakairól Mocsonoky Anna, aki érintett szülőként nemrégiben autista gyerekek hozzátartozóival készített interjúkötetet. Az autizmus világnapja alkalmából tettünk fel pár kérdést a szerzőnek.
Az élet első ezer napján a megfelelő táplálás azért is különösen fontos, mert az akkor rögzült szokások végigkísérik a felnőttkort. Dr. Pászthy Bea gyermekorvos, gyermekpszichiáter írása.
Melyek azok a motivációk, amelyek mentén döntünk egy párkapcsolatban, sőt egy párkapcsolatról? Milyen tényezők határozzák meg viselkedésünket, netán másmilyen a férfi és a nő agya? Az evolúció – közelebbről az evolúciós pszichológia – sok mindenre választ ad.
Akármilyen is az a kapcsolat.
Éhesen ne fegyelmezzünk, és a kötőszavak különösen fontosak – hangsúlyozza egy amerikai nevelési tanácsadó, aki új könyvében tömören szedi csokorba a szülők számára legfontosabb nevelési elveket és gyakorlatokat.
Még egy hetünk van, hogy leadjuk a dolgozatunkat, így inkább netezünk vagy elmegyünk vásárolgatni. Az utolsó pillanatig halogatunk, miközben csoporttársaink irigykedve figyelnek. Ismerős a példa? De vajon jó-e ez a stratégia?
Baráti társaságban, családban, munkahelyen nagy kedvvel, néha már-már kényszeresen kategorizáljuk az embereket. Miért tesszük, miért van szükségünk a biztonságra, hogy az emberek típusokba sorolhatók?
Szinte ugyanúgy, mintha velünk történtek volna meg a tragikus események.
A kreativitás mindenekelőtt a személyiség jellemzőitől függ, ám szinte ugyanolyan fontos a tehetséget körülvevő környezet és a társadalom támogatása. Ezt mutatja több híresség példája is.
Mind az alkalmi hűtlenségnek, mind a tartós szeretői kapcsolatnak különféle magyarázatai lehetnek. Gyakran a párkapcsolat súlyos problémái okozzák, ám a kép ennél sokkal árnyaltabb.
