Az amerikai elnök szerint a Putyinnal folytatott csütörtöki tárgyalás jó és eredményes volt, most viszont arra kéri az orosz elnököt, hogy kímélje meg a kurszki kiszögellésben bekerített ukrán katonák életét.
Az külön paradox, hogy az elnök nagy változások végrehajtója kíván lenni az Egyesült Államokban, de közben ő a fő kleptokrata.
A főügyész fontos eredménynek tartja, hogy a volt Fülöp-szigeteki elnöknek a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt kell felelnie emberiesség elleni bűneiért.
Miközben Putyin nemet mondott az amerikai ajánlatra, újabb felvételek terjednek fegyvertelen ukránok kivégzéséről. A nyugalmazott NATO-tengernagy szerint a hírszerzési információk megvonása Ukrajnától olyan, mintha bekötött szemmel küldenék a ringbe. A pénzpiacok eközben rettegni kezdtek a Fehér Ház rövidlátásától. Erről írnak a külföldi lapok.
Volodimir Zelenszkij szerint Moszkva csak azért támaszt előfeltételeket a tűzszünet kapcsán, hogy aztán ne történjen semmi.
Mi mindent jelent Vlagyimir Putyin óvatos csütörtöki nyilatkozata? Mekkora az esély a békére? Elemzés a washingtoni Külkapcsolati Tanács vezető biztonságpolitikai szakértőjétől.
Mark Rutte nem tűnt nyitottnak az ötletre.
A bíró különösen visszataszítónak értékelte, hogy olyan dolgozókat is kirúgtak az elégtelen teljesítményükre hivatkozva, akik néhány hónapja még ragyogó értékeléseket kaptak.
Megállapodtak a vitás kérdésekről, már csak alá kell írni a békeszerződést.
A kurszki kiszögellésben bekerített ukránok vagy megadják magukat, vagy meghalnak – mondta az orosz elnök.
Trumpnak fogalma sincs róla, mi zajlik a világban, és mit kellene tennie Amerikának, figyelmeztet a háromszoros Pulitzer-díjas Thomas Friedman. Magyarország mint a tekintélyuralom tankönyvi esete. A szerb elnök karhatalmat küld a civil szervezetekre. Tud-e majd Trump úgy keménykedni Putyinnal, mint Zelenszkijjel? Alakulhatnak úgy a dolgok, hogy az USA ne csak egy lepukkant orosz benzinkutat kapjon, amely országnak álcázza magát? Témák és vélemények a világsajtóból.
Vlagyimir Putyin szerdán először látogatott Kurszk régióba az ukrán erők benyomulása óta, és arról beszélt, reményei szerint hamarosan kiszoríthatják onnan az ukránokat.
Csak azon múlik, hogy az újságírók mit kérdeznek tőle.
Ukrajna majdnem ezer százalékkal növelte a katonai beszerzéseit, Oroszország fegyverexportja soha nem látott mélységbe zuhant, és Franciaország elfoglalta a második helyet. Európa fegyverkezne, de sok a külső beszállító, Kína pedig piacot keres, de mindenkinek gyanús.
Csütörtökön lesz a tizenkettedik évfordulója annak, hogy Ferenc pápa áll a katolikus egyház élén.
Miközben az amerikai tárgyalódelegáció Oroszországba tartott, Donald Trump arról beszélt a Fehér Házban, hogyan büntetné meg Moszkvát.
Az ukrán elnök reméli, hogy Donald Trump odacsap Vlagyimir Putyinnak is, ha az orosz elnök vonakodna a tűzszünettől. Zelenszkij „erős lépéseket” vár az Egyesült Államoktól. Közben arra is utalt, hogy milyen béke formálódott Rijádban.
Benjamin Netanjahu, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki, három héten belül érkezik.
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke rá akarja venni Oroszországot, hogy vétózza meg a boszniai békefenntartó missziót, az EUFOR-t. Arról is beszélt, hogy nem csinált semmi törvénybe ütköző dolgot. Soha nem hagyná el az országot – utalt Dodik a magyar TEK-esek boszniai jelenlétére.
A tárgyilagos szakmaiságot kérték számon, és emlékeztettek, hogy a közmédiának a polgárok érdekében kell dolgoznia.
