Trumpék nyitottak arra, hogy a Krímet Oroszország részének ismerjék el
A Bloomberg úgy tudja, hogy az amerikai vezetés vizsgálja a lehetőséget.
hvg.hu
Az Egyesült Államok kész elismerni a Krím fölötti orosz ellenőrzést egy Moszkva és Kijev közötti, szélesebb körű békemegállapodás részeként – írja a Bloomberg az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva.
Ez amerikai részről újabb engedmény lenne Oroszország számára, amely a cikk szerint azt jelzi, hogy Donald Trump elnök minél előbb tűzszüneti megállapdást szeretne elérni. A hírügynökség azután számolt be az értesülésről, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteken arra utalt: amennyiben nem sikerül gyorsan egyezséget kötniük a feleknek, az USA kiszállhat a tárgyalásokból.
Később Trump úgy fogalmazott: Amerik „passzolni fogja” a további orosz–ukrán tárgyalások közvetítését, ha Moszkva vagy Kijev „nagyon megnehezíti” a békemegállapodás elérését. Az üzenete azonban nem volt egyértelmű, mert amikor arról kérdezték, ki tudja-e jelenteni, hogy az USA egy ilyen lépés után is támogatni fogja Ukrajnát, úgy felelt: ezt nem mondja, mert össze fogják hozni az egyezséget.
A Krímet 2014-ben szállta meg és csatolta magához Oroszország, a nemzetközi közösség pedig elutasította a félsziget orosz területként való elismerését, azzal ugyanis legitimizálná az illegális annexiót. Ezzel aláásnák azokat a nemzetközi jogszabályokat és megállapodásokat, amelyek tiltják egy másik állam területének erővel való elfoglalását. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször elmondta: nem engedi át a Krímet Moszkvának.
A Bloomberg forrásai szerint a végleges döntés még nem született meg. A Fehér Ház és a külügyminisztérium nem reagált a megkeresésre.
Az Egyesült Államok csütörtökön olyan javaslatot mutatott be a háborúhoz kapcsolódóan az ukránok, a franciák, a britek és a németek részvételével lezajlott találkozón, amelyek alapján enyhítenék a Moszkvára kivetett szankciókat abban az esetben, ha tartós tűzszünet jönne létre.
Ennek értelmében a frontvonalakat tulajdonképpen befagyasztanák, vagyis az oroszok által elfoglalt ukrán területek Moszkva fennhatósága alatt maradnának. Emellett Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdése is lekerülne a napirendről.
Markus Reisner katonai szakértő szerint a Nyugatnak vagy nagyobb támogatást kell nyújtania Ukrajnának, vagy a lehető leggyorsabban véget kell vetnie a háborúnak. A Neue Zürcher Zeitungnak elmondta, kevésbé bízik a jelenlegi tárgyalásokban, és meg van győződve arról, hogy az idő Putyinnak dolgozik.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.