„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
A kormány április elején lépett ki a bíróságból.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) illetékes kamarája magyarázatot vár Magyarországtól: Miért nem tartóztatták le Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, amikor a hónap elején Budapestre látogatott?
A kamara beadványát – amelyet a The Times of Israel teljes egészében bemutatott – a bíróság működését biztosító Római Statútum 87. cikke alapján nyújtották be, amely lehetővé teszi az eljárás megindítását azon államok ellen, amelyek nem működnek együtt a bírósággal, “ezáltal megakadályozva a bíróságot abban, hogy gyakorolja az alapokmány szerinti feladatait és hatásköreit”.
A dokumentumot benyújtó bírák szerint Magyarország megszegte kötelezettségeit azzal, hogy megtagadta Netanjahu őrizetbe vételét annak ellenére, hogy a bíróság április 3-án, az izraeli miniszterelnök megérkezésének napján hivatalos kérést küldött Budapestre.
A mostani beadványban a Nemzetközi Büntetőbíróság kamarája arra kérte fel Magyarországot, hogy május 23-ig nyújtsa be válaszait. A Nemzetközi Büntetőbíróság még november 21-én adott ki elfogatóparancsot Benjámin Netanjahu, Joáv Galant korábbi védelmi miniszter és a Hamász palesztin terrorszervezet főparancsnoka ellen.
A felkérdezést azután kapja a magyar kormány, hogy április elején bejelentették: Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az OKSZ főtitkára szerint a kiskereskedőket hasonló ideológiai előítéletek sújtják, mint az 1960-as években.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.