Irán dilemmája: lemond a Bombáról vagy Trump megbombázza
Sokkal nehezebbnek tűnik most, mint tíz éve, hogy az USA és Irán megállapodjon az utóbbi nukleáris programjáról. Ezért egy katonai konfliktus valószínűsége is nagyobb.
Vajon mire megy egymással a kiszámíthatatlan Donald Trump amerikai elnök és a bizalmatlan Ali Khamenei iráni vallási vezető? Ezen múlik az iráni atomprogramról a múlt szombaton Ománban a két ország között kezdődött tárgyalások sikere, amelynek keretéről már előzetesen sem értettek egyet a felek. Míg Washingtonban közvetlen párbeszédről, Teheránban közvetett megbeszélésekről szóltak a bejelentések. De akár leült egy asztalhoz, akár nem a két delegációvezető – a diplomáciában és iráni ügyekben járatlan Steve Witkoff amerikai különmegbízott, illetve a tapasztalt és elismert Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter –, a tét nem kisebb, mint egy újabb közel-keleti háború elkerülése. Mindkét fél „pozitívnak” nevezte a hírek szerint javarészt közvetett megbeszéléseket, amelyeket szombaton folytatnak.
A gyors döntést ígérő Trump nyíltan Irán megtámadásával fenyegetőzött, ha nem sikerül megállapodni, márpedig az iráni atomprogram ügye a nukleáris fegyverek terjedésének legégetőbb kérdése azóta, hogy Észak-Korea két évtizeddel ezelőtt végrehajtotta az első atomfegyver-kísérletét.
A Nyugat nem hiszi, hogy Irán atomprogramja kizárólag békés célokat szolgálna,
bár az amerikai hírszerzési közösség úgy véli, Teheránban még nem döntötték el, megépítik-e az atomfegyvert. Mindenesetre Irán karnyújtásnyira van ettől, amivel a perzsa állam lenne a tizedik atomhatalom a Földön.