Vajon mire megy egymással a kiszámíthatatlan Donald Trump amerikai elnök és a bizalmatlan Ali Khamenei iráni vallási vezető? Ezen múlik az iráni atomprogramról a múlt szombaton Ománban a két ország között kezdődött tárgyalások sikere, amelynek keretéről már előzetesen sem értettek egyet a felek. Míg Washingtonban közvetlen párbeszédről, Teheránban közvetett megbeszélésekről szóltak a bejelentések. De akár leült egy asztalhoz, akár nem a két delegációvezető – a diplomáciában és iráni ügyekben járatlan Steve Witkoff amerikai különmegbízott, illetve a tapasztalt és elismert Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter –, a tét nem kisebb, mint egy újabb közel-keleti háború elkerülése. Mindkét fél „pozitívnak” nevezte a hírek szerint javarészt közvetett megbeszéléseket, amelyeket szombaton folytatnak.
A gyors döntést ígérő Trump nyíltan Irán megtámadásával fenyegetőzött, ha nem sikerül megállapodni, márpedig az iráni atomprogram ügye a nukleáris fegyverek terjedésének legégetőbb kérdése azóta, hogy Észak-Korea két évtizeddel ezelőtt végrehajtotta az első atomfegyver-kísérletét.
A Nyugat nem hiszi, hogy Irán atomprogramja kizárólag békés célokat szolgálna,
bár az amerikai hírszerzési közösség úgy véli, Teheránban még nem döntötték el, megépítik-e az atomfegyvert. Mindenesetre Irán karnyújtásnyira van ettől, amivel a perzsa állam lenne a tizedik atomhatalom a Földön.
