szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

A virtuális uniós csúcstalálkozó második napján az állam- és kormányfők egyeztettek Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával.

A hangulat az utóbbi hónapokban érezhetően jobb a NATO–EU találkozókon, ami kizárólag az amerikai elnökválasztás eredményének köszönhető. A Biden-adminisztráció új honvédelmi miniszterével már tárgyaltak a NATO-s tárcavezetők (22 uniós tagállam egyben a katonai szövetség tagja is), és az első tárgyalások sokkal barátságosabb hangnemben zajlottak, mint a Trump-érában.

Az Egyesült Államok visszatért, az EU pedig készen áll arra, hogy a rá háruló feladatoknak eleget tegyen

– jelentette ki Charles Michel, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke. Az EU-csúcson a tagállamok ugyanakkor megerősítették, hogy az EU-nak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért. A cél a tagállamok közötti biztonsági és védelmi együttműködés további elmélyítése, a védelmi beruházások növelése és a polgári és katonai képességek fejlesztése.

Még a találkozó előtt Jens Stoltenberg a NATO előtt álló kihívások között említette Oroszország agresszív fellépését, a terroristák egyre durvább támadásait, a kibertámadásokat, Kína megerősödését, illetve a klímaváltozás jelentette biztonsági fenyegetést. Mindezekkel összefüggésben fontosnak nevezte, hogy a NATO és az Európai Unió megerősítse ellenállóképességét, stabilizálja a Nyugat-Balkánt és együtt dolgozzon a migráció megállításában.

Megegyeztek az uniós vezetők abban, hogy meg kell erősíteni Európa védelmi technológiai és ipar bázisát, ennek szellemében felkérték az Európai Bizottságot, hogy 2021 októberéig nyújtson be technológiai ütemtervet a kutatás, a technológiafejlesztés és az innováció fellendítése, az EU stratégiai függőségének csökkentése érdekében.

Külön témaként említették a kiberfenyegetéseket és a dezinformációt. Abban maradtak, hogy ezen a téren is meg kell erősíteni az EU-t, ami egyrészt jelent majd jogalkotási javaslatokat is, másrészt pedig a tagállamok közötti fokozott együttműködésre és koordinációra is szükség van.

Döntés született arról is, hogy javítani és hatékonyabbá kell tenni az EU déli szomszédsághoz tartozó államokkal fenntartott kapcsolatokat. Charles Michel a közös történelemmel és földrajzi elhelyezkedéssel, valamint az azonos kihívásokkal, többek között a migrációs folyamatokkal indokolta a partnerség elmélyítését. Algéria, Egyiptom, Izrael, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Szíria és Tunézia tartozik ehhez az országcsoporthoz, most Josep Borrell külügyi főképviselő kapta a feladatot, hogy dolgozza ki a jövőbeni együttműködés részleteit.

özött Oroszország agresszív fellépését, a terroristák egyre durvább támadásait, a kibertámadásokat, Kína megerősödését, illetve a klímaváltozás jelentette biztonsági fenyegetést sorolta fel. Mindezekkel összefüggésben fontosnak nevezte, hogy a NATO és az Európai Unió megerősítse ellenállóképességét, stabilizálja a Nyugat-Balkánt és együtt dolgozzon a migráció megállításában.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Megfenyegette az UEFA az új ligát támogató elitklubokat

Megfenyegette az UEFA az új ligát támogató elitklubokat

Mindössze egy tanár ment be tanítani Répcelakon, fegyelmit kaptak a hiányzók

Mindössze egy tanár ment be tanítani Répcelakon, fegyelmit kaptak a hiányzók

Harmincfős rendezvényen emlékeztek egy koronavírusban elhunyt ápolónőre Dunavarsányban

Harmincfős rendezvényen emlékeztek egy koronavírusban elhunyt ápolónőre Dunavarsányban