Az Európai Gyógyszerügynökség megkezdte a Sinovac vakcinájának vizsgálatát

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) bejelentette, hogy megkezdi a kínai Sinovac gyógyszergyár által kifejlesztett vakcina uniós bevizsgálását. Ez nem azonos a Magyarországon is használt kínai – Sinopharm – oltással, de ugyanúgy elölt vírust tartalmaz.

  • EUrologus EUrologus
Az Európai Gyógyszerügynökség megkezdte a Sinovac vakcinájának vizsgálatát

Koronavírus-járvány

Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.

A folyamatos felülvizsgálat elrendelése a gyártó cég által szolgáltatott laboratóriumi vizsgálatok (nem klinikai adatok) és a klinikai vizsgálatok előzetes eredményein alapul. Az EMA szerint “a tanulmányok azt sugallják, hogy a vakcina olyan antitestek termelését váltja ki, amelyek a SARS-CoV-2-t, a COVID–19-et okozó vírust célozzák meg, és elősegíthetik a betegség elleni védekezést”.

A Sinovac elölt koronavírust használ, amely felkészíti a szervezetet a fertőzés elleni védekezésre, de nem okozhat betegséget. Az uniós hatóság a vakcina hatékonyságát, biztonságosságát és minőségét értékeli, azt azonban egyelőre nem tudják megjósolni, hogy mikorra érhet véget ez a folyamat. A következő lépcső az lehet, amikor a gyógyszercég benyújtja a forgalomba hozatali engedély iránti kérelmet. Az erről alkotott gyógyszerhatósági ajánlás nyomán dönthet az Európai Bizottság az oltás unión belüli alkalmazhatóságáról.

Ezt az oltást néhány ázsiai, illetve dél- és közép-amerikai országban használják, Európában Törökország és Ukrajna rendelt belőle. A klinikai kísérletek igen eltérő eredményt hoztak, Brazíliában 50,7, Törökországban 83,5 százalékos hatékonyságot mutattak ki.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?