Ezen a héten hétfőn kezdődött meg az uniós intézmények (Bizottság, Tanács, Parlament) közötti tárgyalás, az úgynevezett trilógus a digitális zöldigazolványról, amit sokan – és pontatlanul – vakcinaútlevélnek neveznek. Ez ugyanis nem útiokmány és nem csak a vakcináról van szó benne. Most arról próbálunk egy áttekintést adni, hogy mi várhat azokra, akik utazni szeretnének az EU-n belül, de nem az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott, tehát a kínai vagy az orosz oltást kapták.

A jelenlegi tárgyalások alapja az Európai Bizottság március 17-i javaslata. Ebben a testület egy olyan dokumentumra tett javaslatot, amely tartalmazza:

• a kapott védőoltást, vagy

• negatív teszteredményt, vagy

• igazolást arról, hogy az utas 180 napnál nem régebben felgyógyult a betegségből.

Az igazolvány digitális és/vagy papírformátumú, QR-kóddal van ellátva, ingyenes, a nemzeti nyelven és angolul van kiállítva, az összes uniós országban érvényes. Célja, hogy tulajdonosának ne kelljen a célországban tesztelést elvégeznie és/vagy karanténba vonulnia – erre vállalnak kötelezettséget a tagállamok.

Így nézhet ki az EU digitális oltási dokumentuma

AFP / Frank Hoermann

Az oltások között bármelyiket fel lehet tüntetni, de “a szabad mozgás korlátozásának feloldásakor a tagállamoknak az uniós forgalombahozatali engedéllyel rendelkező védőoltások zöldigazolványait kell majd elfogadniuk”. Ugyanakkor: “a tagállamok mindazonáltal dönthetnek úgy, hogy ezt kiterjesztik azokra az uniós utazókra is, akik más védőoltást kaptak”. Vagyis akinek nyugati oltása van, annak automatikusan járnak a könnyítések, akinek pedig nem jóváhagyott keleti, annak ügyében a célország hatósága hozhat pozitív döntést.

Ezen az állásponton némiképp változtatna az Európai Parlament. Az EP által múlt héten elfogadott tárgyalási pozíció szerint az EMA által jóváhagyott oltásokat kölcsönösen el kell fogadni, de “minden tagállam maga döntheti el, hogy olyan oltóanyaggal elvégzett oltásról szóló igazolást is elfogad-e, amely legalább az Egészségügyi Világszervezet (WHO) veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján szerepel”.

Ez egy újabb csavar az ügyben.

Ha a konkrétumokat nézzük, akkor az EMA által elfogadott oltóanyagokat a WHO is jóváhagyta. Azon túl az EU-ban nem használt kínai Sinovac szerepel a listán, a Magyarországon használt Sinopharm ügyében pedig péntek délután döntöttek. Ugyanakkor az előzetes WHO-szakvélemény legalábbis kétségeket támaszt ennek az oltásnak a hatékonyságával kapcsolatban az idősek körében. A Szputnyik V kapcsán pedig még júniusra is vizsgálatokat jeleztek, a jóváhagyásnak még tervezett időpontja sincs az Egészségügyi Világszervezetnél. Tehát ha ezt a változatot hagynák jóvá, akkor a jelenlegi ismereteink alapján csak a kínai vakcináknak lenne esélye arra, hogy máshol is elfogadják/elfogadhassák.

Immár a Sinopharm is rendelkezik WHO jóváhagyással

MTI / Rosta Tibor

A tökéletes megoldás ebben a helyzetben az lenne, ha a Szputnyik és a Sinopharm is rendelkezne EMA-jóváhagyással. Jelenleg az orosz oltással kapcsolatban zajlik a folyamatos felülvizsgálat, a jóváhagyás várható időpontját egyelőre nem tudjuk. A Sinopharm az EMA számára egyelőre nem létezik, hiszen be sem adták az engedélykérelmet.

A kevésbé tökéletes megoldás, hogy Magyarország megpróbál minden egyes országgal külön-külön megállapodni. Ebben már születtek részsikerek, így jelenleg az EU-n belül Szlovénia, Horvátország és Románia, az EU-n kívül pedig Bahrein, Szerbia és Montenegró fogadja el bármelyik Magyarországon beadott oltást.

Megkérdeztük néhány európai uniós ország illetékes hatóságát, hogy ők mit szólnak majd ahhoz, ha valaki a Szputnyik vagy a Sinopharm oltással jelentkezik belépésre. A kép nagyon vegyes.

A Szputnyik V-t már az EMA és a WHO is vizsgálja

MTI / Balázs Attila

Paula Tiittalától, Finnország Szociális és Egészségügyi Minisztérium munkatársától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy jelenleg azt javasolják, a hozzájuk érkező utasok teszteljék magukat és vállaljanak önkéntes karantént abban az esetben is, ha kaptak már oltást. Hozzátette, hogy ha Finnország a jövőben bármilyen Covid–19 tanúsítványt elfogadna, akkor az elfogadott oltásokat is tételesen meghatározzák majd.

Ausztria támogatja a kölcsönösen elfogadott vakcinákra vonatkozó európai megközelítést – tudtuk meg az ország egészségügyi minisztériumától. Az oltások listáját ők a WHO által elfogadott vakcinákkal egészítenék ki.

Hollandia támogatja, hogy az EMA általi elfogadás álljon a közös szabályozás középpontjában – tájékoztatta az EUrologust a holland külügyminisztérium. Arra is felhívták a figyelmet, hogy ezt nemzeti szinten is mérlegelik, mivel még nincs közös álláspont a digitális zöldigazolvány ügyében.

Negatív koronavírus teszt bemutatása Hollandiában

AFP / ROBIN VAN LONKHUIJSEN

Észtország úgy döntött, hogy bármelyik uniós tagállam által kibocsátott vakcinaigazolást elfogadja majd – tudtuk meg a tallini külügyben.

Dániában a jelenlegi gyakorlat alapján csak az Európai Gyógyszerügynökség által elfogadott vakcinát ismerik el, csak azok a személyek mentesülhetnek a kötelező tesztelés és – indulási országtól függően – a karantén alól, akik legalább tíz napja megkapták valamelyik uniós vakcinát.

Francia külügyi forrásoktól úgy tudjuk, hogy Franciaország is ragaszkodik az EMA engedélyével rendelkező oltásokhoz, más vakcinát nem ismernek el.

Vonatról leszálló utasok a párizsi Lyoni pályaudvaron

MTI / EPA / Yoan Valat

Ciprusra május 10-től szabadon utazhatnak azok, akiket vagy az EMA által elismert, vagy pedig a Szputnyik V-vel oltottak, nekik sem a tesztet nem kell csinálniuk, sem karanténba nem kell menniük. Más, például kínai vakcinával rendelkezőkre azonban olyan szabályok vonatkoznak, mintha semmilyen oltásuk nem lenne.

Amit még a fentieken túl különböző híradásokból lehet tudni az az, hogy Lengyelország sem az orosz, sem a kínai vakcinát nem fogadja el, Görögország pedig várhatóan mindkettőt.

Az uniós zöldigazolvány a legutóbbi hírek alapján június végétől működik teljeskörűen, addig hibrid megoldásokkal kell számolnunk.

És nem kizárt, hogy azután is.