Két napirendi pont maradt a csúcstalálkozó keddi napjára, miután az első napon külpolitikai kérdésekkel foglalkoztak a tagállami vezetők. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy a belarusz légiincidens kapcsán szankciókról döntött az EU.

A második napon délelőtt az európai vezetők elégedetten nyugtázták, hogy az oltások üteme az egész EU-ban felgyorsult. Azonban “ébernek kell lenni”, mert új és újabb változatok terjedhetnek el – tették hozzá. Ugyancsak üdvözölték a digitális Covid-igazolással kapcsolatos megállapodást és egyetértettek abban, hogy az utazási könnyítések lehetővé tétel érdekében minél előbb el kell fogadni a szükséges jogszabályokat. A cél az, hogy júliustól már az egységes uniós igazolással lehessen elkerülni a tagállami karantén- vagy tesztkötelezettséget azoknak, akik rendelkeznek oltással, érvényes teszttel vagy fél éven belül átestek a betegségen. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen tájékoztatta a tagállami vezetőket arról is, hogy a szükséges számítógépes rendszer június 1-jéig készen fog állni, az egyes állami nyilvántartások pedig június közepétől csatlakozhatnak hozzá.

Von der Leyen tájékoztatta a tagállami vezetőket az oltási kampányról. Elmondta, hogy május 30-ig összesen 300 millió adag vakcinát szállítanak le a gyógyszergyárak a közös beszerzés keretében, amelyből 255 millió adagot fognak beadni. Ez azt jelenti, hogy néhány napon belül a felnőtt lakosság fele rendelkezni fog legalább egy oltással. A Bizottság elnöke összesítette a negyedévi teljesítési adatokat is. Ezek a következők:

1. negyedév – 106 millió dózis,

2. negyedév – 413 millió dózis,

3. negyedév – 529 millió dózis,

4. negyedév – 452 millió dózis.

Ez összesen erre az évre másfél milliárd adag koronavírus elleni vakcina, amelyből több mint 150 millió adag az egydózisú Janssen-oltás. Mindez körülbelül elegendő lenne az unió teljes lakosságának beoltásához. Az uniós állam- és kormányfők egyetértettek azzal, hogy ebből a készletből 100 millió adagot adományozzanak év végéig a szegényebb országoknak.

A két nap során a legnagyobb vitát a klímaváltozás elleni küzdelem váltotta ki, körülbelül négy órát töltöttek ennél a napirendi pontnál a miniszterelnökök. Most jutott ugyanis el abba a szakaszba az uniós karbonsemlegesség megvalósítása, hogy a konkrét menetrendről és az azzal járó költségekről kell dönteni.

A cél az, hogy 2050-re károsanyagkibocsátás-mentes legyen az EU, ehhez 2030-ra 55 százalékos csökkentést szeretnének elérni. Az Európai Tanács most felhatalmazta az Európai Bizottságot, hogy készítse elő az ehhez szükséges, összesen 12 jogszabály tervezetét. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ismertette a feladatot: a jogalkotási csomaggal együtt el kell készíteni a környezeti, gazdasági és társadalmi hatások mélyreható vizsgálatát tagállami szinten. Ez már utal arra a vitára is, hogy az átalakulásnak bizony költségei lesznek és azok a szegényebb országokat jobban fogják sújtani. Ursula Von der Leyen sajtótájékoztatóján elismerte, hogy a terveknek “társadalmi hatásai lehetnek”, majd úgy folytatta, hogy a magasabb célok magasabb ambíciókat is jelentenek.

Ezzel nem ért egyet például a magyar kormány, Orbán Viktor már hétfőn rögzítette, hogy azoknak kell többet fizetni, akik többet szennyeznek, vagyis az ipari országoknak és a nagy cégeknek. Ugyanezt mondta az Orbán kíséretében szintén Brüsszelbe utazó Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Palkovics úgy tartott sajtótájékoztatót, hogy oda csak a kormánypárti sajtót hívták meg. Az MTI szerint a miniszter ezt mondta:

Számunkra elfogadhatatlan, hogy a magyar családokkal, a közép-európai országokkal fizettessék meg az átállás költségeit.