A Pegasus kémszoftver használatáról, és az ezzel kapcsolatos botrányokról tartott vitát az Európai Parlament. A parlament képviselői az ügy minél előbbi alapos vizsgálatát szorgalmazták. Az ülés majdnem egybeesett a parlament saját vizsgálóbizottságának felállásával, ami alig két hete kezdte meg a munkát. Johannes Hahn, a költségvetésért és adminisztrációért felelős európai biztos az Európai Parlamentben biztosította a képviselőket, hogy a bizottság ebben az ügyben is elvárja a tagállamoktól azt, hogy az Európai Unió rendelkezéseinek, például adatvédelmi jogszabályainak megfelelően járjanak el. A biztos azt is bejelentette, új rendelkezéseket adnának az online magánszférát védő e-privacy-szabályozáshoz, hogy

tovább erősítsék az e-privacy-direktíva hatáskörét.

Hahn ezenkívül elmondta, hogy főleg az újságírók megfigyelésének ügyében a szólásszabadság jogának sérülését is vizsgálni kell.

A Pegasus használata nagyon komoly beavatkozásnak számít a szólásszabadságba

– szögezte le az európai biztos. A parlamenti képviselők szerint ez viszont még kevés. A felszólaló politikusok többsége szerint a botrány jogállamisággal és demokráciával kapcsolatos aspektusaival is többet kellene törődnie az európai intézményeknek, mind tagállami, mind pedig EU-s szinten. A parlament Pegasus-bizottságának elnöke, Jeroen Lenaers szerint

a Pegasus kémszoftverrel való visszaélések vizsgálatának megtagadása megengedi, hogy a tagállamok nemzetbiztonsági érvek mögé bújjanak.

A Fidesz európai parlamenti képviselője, Schaller-Baross Ernő pontosan így is tett. A politikus véleménye szerint már a parlament Pegasus-bizottságának felállítása is súlyosan sérti a nemzeti szuverenitást, mivel a nemzetbiztonsági kérdések a tagállamok hatáskörébe tartoznak. A Fidesz eddigi kommunikációjával összhangban Schaller-Baross kijelentette,

a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak.

Ebben azonban más képviselők nem voltak olyan biztosak. Az Európai Szocialisták és Demokraták képviselője, Heide Hannes például kiemelte,

a nemrég tartott magyar választással kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy használták a kémszoftvert a kampány alatt.

Nem csak a magyar kormány került viszont kereszttűzbe. Illegális megfigyeléssel vádolták például a lengyel kormányt és a spanyol titkosszolgálatokat is. A katalán politikusok megfigyelési botránya azóta ugyanis tovább gyűrűzött, amikor a spanyol miniszterelnökről, Pedro Sanchezről is kiderült, megfigyelték. A katalán-gate során megfigyelt Solé Jordi európai parlamenti képviselő a vita során szintén válaszokat követelt, például arra, hogy ki hagyta jóvá és miből finanszírozták az ő és családja megfigyelését.

Sophie in’t Veld, a Renew pártszövetség politikusa emellett kifejezte, sokkolónak találja, hogy az Európai Bizottság félvállról veszi a Pegasus-ügyet, pedig több tisztségviselőjüket próbálták Pegasussal megfigyelni. Célpont volt például Didier Reynders igazságügyi biztos is, igaz, nem sikerült feltörni a készülékét. Ennek ellenére a megfigyelési kísérletek nagyon súlyos gyanúkat vetnek fel.

Ha bebizonyosodik a gyanú, hogy a tagállamok kormányai próbálják meghekkelni az európai biztosok és tisztségviselők telefonjait, akkor itt van a legnagyobb botrány Watergate óta, ezen a kontinensen.

Sophie in’t Veld emellett elmondta, a Pegasus-bizottságban számos javaslaton dolgoznak, ami javíthatja a megfigyelések átláthatóságát. Nem csak egy átfogó törvénycsomagot és az említett e-privacy szigorítását javasolják, de szigorúan definiálnák a nemzetbiztonság fogalmát és hatáskörét, feketelistára helyeznének a megfigyelésben érintett cégeket, és javítanák az európai intézmények kiberbiztonságát is.