szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Határozatban szólítja fel az Európai Parlament az Európai Bizottságot és az Európai Unió Tanácsát, hogy vegyék komolyabban a 7-es cikkely szerinti jogállamisági eljárást Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, és több mint négy év után tegyenek végre érdemi lépéseket.

Az Európai Parlament a 7-es cikkely szerinti eljárásról szóló plenáris vita után állásfoglalást fogadott el a témában. A képviselők régóta sérelmezik, hogy a Lengyelországgal szemben 2017-ben, Magyarországgal szemben pedig 2018-ban indított eljárás mind a mai napig nem vezetett lényegi lépésekhez. A 426 igen, 133 nem és 37 tartózkodó szavazat mellett elfogadott határozat főként az Európai Unió Tanácsát kritizálja. A Parlament “valódi elkötelezettséget” vár a tagállamok minisztereit tömörítő szervezettől az iránt, hogy “érdemi előrelépések” történjenek.

A képviselők üdvözölték ugyan, hogy a tanács francia soros elnöksége legalább újraindította az eljárást, de a meghallgatások jelenlegi módszerével nem elégedettek. Lengyelországot a tanácsban februárban hallgatták meg, Magyarország meghallgatására pedig nemsokára, május 23-án kerül majd sor. Viszont az eredményesség érdekében a parlament szerint a jelenlegieknél lényegesen rendszeresebb, strukturáltabb és határozottabb meghallgatásokra lenne szükség, ahol a meghallgatott tagállamoknak konkrét válaszokat kéne adnia a feltett kérdésekre. Szintén fontosnak tartják, hogy a meghallgatásokat konkrét ajánlások kövessék, amikre a magyar és a lengyel kormánynak határidőre kéne reagálnia.

A határozat talán legérdekesebb eleme viszont egy félmondatban rejlik, ami szerint

a tanácsban nincs szükség egyhangúságra

hogy megállapítsák, egy tagállamban az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata egyértelműen fennáll. Amennyiben ugyanis a tanácsban nem szükséges minden tagállam szavazata a jogállamisági kockázatok megállapításához, a magyar és lengyel kormány nem tudja többé kölcsönösen bevédeni egymást. Eddig a két ország ellen is futó 7-es cikkely szerinti eljárás ugyanis egy érdekes csiki-csuki helyzetet eredményezett a tanácsban: a magyar kormány Lengyelország, a lengyel kormány pedig Magyarország elítélését tudta gátolni. Ha a vétó lehetőségét nem kell megadni minden a 7-es cikkellyel kapcsolatos döntés esetében, megnyílik az út az eljárás sikeres folytatása előtt.

A parlament ezen kívül sürgeti egy egységesített EU-s demokrácia, jogállamisági és alapjogi mechanizmus létrehozását. Kritikájuk szerint ugyanis a tanács és a bizottság a jelenleg rendelkezésre álló eszközöket lassan, elszórtan vagy egyáltalán nem használja. Kiemelik például, hogy az EU költségvetés jogállamisági feltételrendszerét, avagy a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben már bevetették, de Lengyelországgal szemben továbbra sem használják. A magyar jogállamisági mechanizmus esetében a parlament elvárja a tanácstól azt is, hogy kiemelt prioritást kapjon az ügy lezárása. A határozat EU-s forrásokkal kapcsolatos követelései a Covid-19 helyreállítási támogatásokat is érintik. A parlament felszólította mind a tanácsot mind pedig a bizottságot, hogy ne hagyja jóvá a két ország pénzügyi tervezetét, ezzel gátolva a források kifizetését.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!