A finn miniszterelnök Ukrajnáról és az EU jövőjéről beszélt, a fideszes szónok pedig arról, mikor kap pénzt Magyarország

Az Európai Parlament plenáris ülésén minden alkalommal egy európai állam- vagy kormányfő mond beszédet, amelyben az EU helyzetét értékeli, aztán pedig a képviselőcsoportok tartanak vitát az elhangzottakról. Most Sanna Marin finn miniszterelnök következett, aki többek között arról beszélt, hogy

Ukrajna a támogatásunkkal meg fogja nyerni a háborút, a szívünkben már nyertek.

A politikus szerint az EU és a nyugati világ egységesen lépett fel az ukrán nép támogatásában, s erre különösen szükség van akkor, amikor Oroszország az energiát fegyverként akarja felhasználni és zsarolja az EU-t. De Sanna Marin szerint ez szűklátókörű hozzáállás, amivel Oroszország a saját jövőjét éli fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy az energiaárak csökkentése érdekében rendkívüli intézkedések kellenek, de ebben a helyzetben sem lehet feladni a jogállamiság és az emberi jogok támogatását. Arról is beszélt, hogy az EU előnye a szolidaritás, amellyel a bajban lévő tagállamok mellé állnak a többiek, hiszen

bármelyik tagállam rászorulhat valamikor a támogatásra.

Sanna Marin szerint Ukrajna helye az EU-ban van, az ország Moldovával együtt tagjelölti státuszt kapott és a Nyugat-Balkánon is előrelépés történt a bővítés terén. Kijelentette, hogy az államok maguk döntik el, hol szeretnének lenni a világpolitikában, de Oroszország éppen ezt akarja elvenni. A finn kormányfő Oroszországgal szembeni még több szankcióra szólított fel, olyan büntetőintézkedések meghozatalára, amelyek az oroszok mindennapi életét is érintik.

Fontosnak nevezte az energiába történő beruházásokat, és az EU autonómiájának megteremtését, megerősítését a közös védelem, az energia- és az élelmiszerellátás terén.

Nem az első és nem az utolsó válság. Ahhoz, hogy valóban erősek legyünk, a belső értékeket, a jogállamiságot, a demokráciát és az emberi jogok védelmét meg kell erősítenünk

- tette hozzá. Arról is beszélt, hogy a döntések meghozatalakor az EU-n belül minél több téren el kell mozdulni az egyhangúság felől a többségi szavazás felé.

Sanna Marin beszéde után az Európai Parlament hét képviselőcsoportjának vezetője szólalt fel. Nyolcadikként a függetlenek – amelyek nem alkotnak önálló frakciót – nevében Győri Enikő fideszes képviselő mondott beszédet. A magyar kormánypárti politikus nem értett egyet Sanna Marinnal (és a többi felszólalóval) a szankciók kapcsán, Győri Enikő szerint

érezhető az elrontott szankciós politika hatása a rezsiszámlákon és az élelmiszerárakon.

Úgy fogalmazott, hogy „a számok világosan mutatják, hogy a szankciók többet ártanak nekünk, mint az agresszornak”. Az EU–n belüli, tagállamok közötti kapcsolatokra pedig azt mondta, hogy „a szerződéses alapot nélkülöző föderalista álmok kergetése helyett vissza kell hozni az unióba a tagállamok közötti jóhiszemű, egymást kölcsönösen tiszteletben tartó politika kultúráját”.

Ennek jegyében hozzátette, hogy véget kell vetni a parttalan jogállamisági vitáknak, mert abban nincs véleménykülönbség, hogy az uniós forrásokat átláthatóan kell felhasználni. Az ideológiai különbségeket le kell választani a pénzek folyósításáról szóló tárgyalásokról, hogy ezáltal

a magyarok végre hozzájussanak az őket megillető forrásokhoz

– mondta Győri Enikő a finn miniszterelnöknek, akinek ebben kérte a segítségét. Úgy érvelt Győri, hogy Magyarország hozzáférése az uniós forrásokhoz az „Európa egységét segítő alapvetések” egyike.