Novák Katalin köztársasági elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral találkozott Brüsszelben. A magyar köztársasági elnök találkozóját nagy érdeklődés övezte, hiszen hazánk továbbra sem ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. A magyar Országgyűlés az EU-ban utolsóként továbbra sem szavazott Svédország NATO-csatlakozásáról. A másik szövetséges, aki még nem döntött a kérdésben, Törökország.

Novák tartotta magát ahhoz, hogy nem Magyarország lesz az utolsó tagállam, amely aláírja Svédország kérelmét. Novák személyes reményeit is kifejezte, hogy Svédország csatlakozhat a NATO-hoz, „amilyen hamar csak lehetséges”. Ez azonban még maga a köztársasági elnök szerint sem túl fontos, hiszen nem az ő, és még nem is Orbán Viktor miniszterelnök döntése a kérelem elfogadása:

ez a magyar parlament tagjainak független döntése.

Eltekintve attól, hogy a magyar parlamentben nem gyakori a pártfegyelem felrúgása a kormánypárti képviselők részéről, a köztársasági elnök értesülései arról, hogy miért is halogatja a döntést a parlament, kimondottan problémás. Novák szerint egyes képviselőket az tart vissza, hogy

Svédország rendkívül hangos kritikát fogalmazott meg”

a magyar parlamenttel és a magyar demokrácia minőségével kapcsolatban. Tehát Novák szerint a svéd politikusoknak nem a NATO-val kapcsolatos problémákat kell megoldania, a gond az, hogy nem reagáltak a magyar képviselők sérelmeire. Ez kissé problémás, mivel a magyar és a svéd fél egyéb politikai vitáinak nem kellene szerepet játszania a mostani döntésben. Mellesleg, ha Magyarország nem akar utolsó lenni a csatlakozás elfogadásában, a képviselőknek el kell kezdeni igyekezni a fenntartásaik kezelésében. Ugyanis Stoltenberg elmondása szerint egy nemrég folytatott telefonbeszélgetésükben

Erdogan leszögezte, hogy a ratifikációt elküldték a parlamentnek.

Nem csak ez teszi Magyarországot a NATO fekete bárányává. Magyarország viszonya a NATO-szövetségeseivel az orosz-ukrán háború kitörése óta egyre viharosabb, mivel hazánk, a legtöbb partnerétől eltérően elutasítja a fegyverek szállítását Ukrajnának, sőt, Magyarország még egy uniós pénzügyi segélycsomag megszavazását is gátolja. Stoltenberg többször is kiemelte a Novákkal tartott tárgyalás kapcsán, hogy

szeretném megköszönni a világos morális kiállását az Ukrajnát ért agresszió elítélésében.

Novák maga is megerősítette, elítéli Ukrajna megtámadását és a háborút, de szerinte

csak Ukrajnán és az ukránokon múlik, hogy mennyit hajlandóak feláldozni ebben a háborúban.

A köztársasági elnök szerint minket meglehetősen közvetlenül érint a háború, mivel országunk szomszédos Ukrajnával. „Számunkra a NATO garantálja a védelmet” – közölte és bejelentette, idén Magyarország védelmi költései elérték a 2%-os célt, és a következő években túl is fogjuk lépni azt.

Ráadásként a köztársasági elnök a koszovói, és egyéb magyar érintettségű NATO-műveletek mellett Izraelről is nyilatkozott.

Nagymértékben támogatjuk Izrael céljait a lépéseit, amit önmaga védelmében tett

– fogalmazott a köztársasági elnök. Ez egy erős kiállás annak tekintetében, hogy az izraeli kormányzatot egyre több kritika éri a Gázai övezetben kialakított humanitárius vészhelyzet kapcsán, és a palesztin civileket érintő kollektív megtorlások miatt.

Összefoglalva, Stoltenberg tárgyalása Novákkal nem volt túl eredményes, hiszen úgy tűnik, a magyar államfő főként a személyes véleményét tudta képviselni, ami eddig is progresszívabb volt, mint a magyar kormányzat és parlament álláspontja. Novák véleménye pedig még szerinte sem esik nagy súllyal a latba, így vélhetően nem ő az, akit a NATO-nak meg kell győznie, ha változást akar látni a magyar álláspontokban.