A NATO főtitkára Orbánt idézve zárt le egy vitát az Európai Parlamentben

„Senki sem akar Magyarországra jönni, mindenki Németországba megy” – dobta be az aduászt Mark Rutte, a NATO főtitkára Brüsszelben.

  • Kuglics Sarolta (EUrologus) Kuglics Sarolta (EUrologus)
A NATO főtitkára Orbánt idézve zárt le egy vitát az Európai Parlamentben

Trump Kanada és Grönland annektálásával kapcsolatos fenyegetőzése és az európai védelmi ipar termelékenységének növelése is vitás pontokat jelentett az Európai Parlament szakbizottsági ülésén. Első alkalommal hallgatta meg a Külügyi Bizottság, a Biztonsági és Védelmi Albizottság és a NATO Parlamenti Közgyűléssel való kapcsolatokért felelős küldöttség az EP-ben a transzatlanti katonai szövetség főtitkárát.

Mark Rutte továbbra is kiállt amellett, hogy az európai tagállamoknak növelniük kell a védelemre fordított kiadásaikat, mert a GDP két százaléka nem elegendő. Ezért ennek a referenciaértéknek az emelését is pedzegette – bár hangsúlyozta, hogy pontos számot nem fog mondani. Az elmúlt tíz évben a 23 uniós NATO-tagállam közül 16 már teljesítette ezt a feltételt – köztük Magyarország is –, de a NATO főtitkár szerint „ennél még több kell”. Trump és adminisztrációjának nyomását a NATO-tagállamokra úgy kommentálta, hogy „sikeresek voltak benne, és igazuk volt”. Szerinte ugyanis az Európai Uniónak újra kell definiálnia prioritásait.

Átlagban az európai uniós országok a költségvetéseik egynegyedét költik nyugdíj, egészségügyi és tb-rendszerekre, önökön áll, hogy meggyőzzük a polgárokat

– fordult a képviselők felé. Marc Botenga, az európai parlamenti Baloldal képviselője csapott le a főtitkár kijelentésére. A két napja folyó belgiumi sztrájkokat és tüntetéseket emlegette hozzászólásában:

Belga szakszervezetek és tízezrek tüntetnek most Belgiumban a nyugdíjak csökkentése miatt, közben ön azt mondja, csatornázzunk még többet a védelembe… Szükséges-e ez a mérték? Lehet, hogy a nem rátermett politikusok képtelenek hatékonyan elkölteni ezeket a pénzeket?

Rutte szerint azonban az EU belső piaca olyan „soft power”, amellyel garantálhatja a biztonságát a globális politikában. Ehhez azonban szerinte „nem súlyos struktúrákra, hanem jobb koordinációra” van szükségük a huszonheteknek.

A béke nem marad fenn, ha Putyinnak sikerül Ukrajnában előretörnie

– folytatta Rutte, és kiemelte, hogy „a béke csak akkor maradhat fenn, ha Ukrajna az erő pozíciójában tárgyalhat az asztalnál”. Ehhez pedig a felfokozott fegyvergyártási folyamatokban és a hadieszközök fejlesztésében látta a megoldást. Nicolás Pascual, az Európai Néppárt (EPP) képviselője szerint jelenleg az új fegyverrendszerek nulláról történő használatba helyezése 15 évet vesz igénybe, ami nagyon lassú reakcióidőnek számít Oroszországgal szemben. Rutte szerint a fegyverkezés innovációja terén Ukrajnáról kell példát vennie az EU-nak.

A NATO főtitkár ismét kiemelte, hogy az országnak

NATO-tagnak kell lennie, mert ezt ígértük Ukrajnának.

Ennek eléréséért tett lépésként emlegette a NATO-tagállamok által tavaly nyáron odaígért 40 milliárdos katonai segélyt is, amelyet a megtámadott ország 2025-ben kap meg. Ugyanakkor hozzátette, hogy korai még az új Trump-adminisztráció beiktatása előtt Ukrajna csatlakozásának pontos dátumáról beszélni.

A migráció kérdése is felmerült, a Patrióták Európáért (PfE) képviselője, frakcióvezetője, Jordan Bardella úgy fogalmazott, hogy Törökország

egyszerre tekint Moszkvára és a NATO-ra, nem minden tekintetben osztja a NATO értékeit, és a migrációs válságban is ellenünk fordította a szíriai bevándorlókat.

Rutte válaszában kiállt Törökország NATO-tagságának legitimitása mellett, és egy Orbán idézettel biztosította be válaszát a vitában: „Senki sem akar Magyarországra jönni, mindenki Németországba megy”. Szerinte ennek a súlyos bevándorlóhullámnak vette elejét Törökország, amikor 2016-ban az Európai Tanáccsal aláírta az EU–Törökország-egyezményt.

A Közel-Keletről ismét Európára irányult a fókusz, és a Szocialisták és Demokraták képviselője a február 9-i koszovói választásokra és az oroszországi dezinformációs tevékenységekre figyelmeztetett. Rutte válaszában elismerte, hogy folyamatosan monitoroznia kell a NATO-nak a Nyugat-Balkán eseményeit, hiszen már most fokozódik a hangulat, decemberben ugyanis a koszovói választási hatóság megtagadta a legnagyobb szerb etnikai párt országos választásokon történő indulását.

A NATO-főtitkár az új Trump-adminisztrációval folytatott diskurzusra buzdított az Európai Parlamentben, és nem győzte hangsúlyozni, hogy Európa költsön többet a biztonságára. A defenzívával kapcsolatos gyakorlati lépésekre is kitért, és bejelentette, hogy Helsinkibe utazik a balti-tengeri NATO-szövetségesek csúcstalálkozójára. Alexander Stubb finn elnök és Kristen Michal észt miniszterelnök lesz a találkozó házigazdája, ahol a tengeri és kommunikációs csatornák biztosításáról tárgyalnak majd Henna Virkkunennel, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökével is.