Bizalmatlansági indítvány Von der Leyen ellen: az ellenzők és a támogatók is a demokráciáért aggódnak

Gheorghe Piperea román EP-képviselő a szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája frakció tagjaként 71 képviselőtársát győzte meg, hogy írják alá az Európai Bizottság elnökével szembeni bizalmatlansági indítványt. Ez akkor lehet sikeres, ha a csütörtöki szavazáson a képviselők abszolút többsége, azaz 361 politikus és a szavazáson részt vevők legalább kétharmada támogatja az indítványt.

Azt a kezdettől fogva lehet tudni, és a vita is megerősítette, hogy nem lesz meg ez a többség, vagyis nem kell az állam- és kormányfőknek új bizottsági elnököt jelölniük.

A javaslat elsősorban a Pfizergate-ügyre összpontosít, az aláírók azért bírálják Von der Leyent, mert SMS-ben egyeztetett a koronavírus elleni oltás beszerzéséről a Pfizer vezérigazgatójával, majd ezeket a szöveges üzeneteket nem adta ki a Bizottság egy újságíró kérésére, és az Európai Bíróság megállapította, hogy az SMS-ek kiadásának megtagadását nem indokolták meg kellőképpen. Piperea képviselő azt is felrótta az elnöknek, hogy a parlament megkerülésével terjesztett be a tagállamoknak javaslatot a védelmi kiadások növelésére, szemére hányta, hogy a kis- és közepes vállalatok csődbe mennek, kettős mércét alkalmaz a tagállamok között, és szemet huny például afelett, hogy Romániának a helyreállítási pénzeket nem fejlesztésre fordították.

A román politikus emlékeztetett, hogy olyan országból jött, ahol 45 évig diktatúra volt. Hozzátette: „a kelet-európai emberek biztos nem akarnak ilyet”, és hangsúlyozta, hogy „a kínai, orosz modellt elutasítjuk”.

Azt kérik az emberek, hogy tisztítsuk meg az EU-t, ez a vég kezdete

– mondta baljósan Gheorghe Piperea. Ursula von der Leyen viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalom polarizálása, a történelem átírásának kísérlete, a szélsőséges összeesküvés-elméletek terjesztése a szélsőjobboldal elfoglaltságai közé tartozik. A konkrét vádakra válaszolva pedig azt mondta, hogy a koronavírus elleni küzdelem során minden tagállam ugyanolyan hozzáférést kapott az életmentő vakcinákhoz, és „akárhol lakott valaki, ugyanolyan esélyt kapott”.

Ez a szolidaritás Európája, amit én is szeretek, és ez az az Európa, amit a szélsőségesek gyűlölnek

– jelentette ki. Határozottan leszögezte, hogy minden szempontból téves az az állítás, hogy a szerződések szembementek az európai érdekekkel és értékekkel. „Az, hogy valamelyik tagállam ne lett volna tisztában a részletekkel, egyszerűen hazugság” – tette hozzá. Von der Leyen az aláírók nevét végigböngészve arra jutott, hogy oltásellenesek és Putyin-támogatók látták el kézjegyükkel. Az egész ügyet pedig a demokrácia és az illiberalizmus összecsapásának fogja fel, ahol az utóbbiakat

orosz vagy más bábmesterek irányítják.

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke is Putyint emlegette, szerinte az orosz elnöknek „tetszeni fog, hogy mit tesznek a barátai”. Aztán gyorsan megemlítette Orbán Viktort is, felróva a magyar miniszterelnöknek, valamint Alice Weidelnek, az AfD vezetőjének és barátaiknak, hogy vajon ők mit tesznek az európai munkahelyek megvédése érdekében, amikor az USA vámokkal fenyegeti az EU-t. Sőt, a magyar ellenzék vezetője is helyet kapott a felszólalásában.

Magyar Péter Orbán ellenében: mi vagyunk azok, akik leállíthatják a populista hullámot Európában

– fogalmazott Weber. Iratxe Garcia Perez, a szociáldemokrata frakció vezetőjének is Orbán jutott eszébe. Arról beszélt, hogy ők nem fogják megszavazni az indítványt, de nem azért, mert védeni akarják a Bizottságot, hanem mert

egyetlen szavazatot sem adunk olyanoknak, mint Orbán vagy Le Pen, akik szét akarják verni az EU-t.

A baloldali politikus bírálta a Néppártot is, mondván: túl gyakran keresik a szélsőjobboldal kegyeit, ha egy-egy ügyet át akarnak vinni a parlamenten, vagy éppen meg akarnak akadályozni valamit. A Fideszt is soraiban tudó Patrióták Európáért frakció nevében Fabrice Leggeri kijelentette, hogy a Pfizergate nem adminisztratív vita, hanem a hatalommal való visszaélés. A legnehezebb helyzetben talán Nicola Proccaccini, az Európai Konzervatívok és Reformerek társelnöke volt, akinek frakciójának csak egyharmada támogatja a javaslatot, a többiek hibának tartják, mert ez „ajándék politikai ellenfeleinek”, amely kudarcra van ítélve.

A liberális csoport nevében Valerie Hayer azt mondta Von der Leyennek, hogy választania kellene, kik az igazi szövetségesei.

A javaslatot egyetlen magyar képviselő írta alá, a Mi Hazánk politikusa, Borvendég Zsuzsanna, vagyis a Von der Leyent folyamatosan bíráló fideszesek nem éltek ezzel a lehetőséggel. Ugyanakkor a vita kapcsán a Fidesz EP-delegációja kiadott egy közleményt, amelyben ismét szidták Von der Leyent és Magyar Pétert, de az most sem derült ki, hogy végül milyen álláspontot foglalnak majd el a szavazás során.

„Von der Leyen a brüsszeli bürokrácia katasztrofális politikájának jelképe: a háborúpárti, az illegális migrációt támogató, a genderideológiát agresszívan hirdető, a nemzeti szuverenitás ellen folyamatosan támadást indító politika első számú képviselője. Elhibázott politikája miatt az európai nemzetgazdaságok folyamatosan vesztenek a versenyképességükből, a szankciós politikája miatt egekben az energiaárak, az infláció. Ursula von der Leyen katasztrofális politikájának árát az európai embereknek kell megfizetniük” – írja a Fidesz, majd hozzáteszik, hogy „Magyar Péterék brüsszeli pártja hangosan kiáll Ursula von der Leyen, a brüsszeli bürokrácia elhibázott döntései mellett”.

A választóvonal világos: Brüsszel emberei Ursula von der Leyen katasztrofális politikája mellett állnak, a magyar nemzeti érdeket képviselők pedig a brüsszeli bürokrácia katasztrofális politikájával szemben

– zárul a közlemény.

A bizalmatlansági indítványról csütörtök délben szavaznak.