Navracsics Tibor szeretne november végéig mindenben megegyezni az EU-val
Ahogy eddig, továbbra is optimista Navracsics Tibor az uniós forrásokhoz való hozzáférés kapcsán, ezt erősítette meg brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Ahogy eddig, továbbra is optimista Navracsics Tibor az uniós forrásokhoz való hozzáférés kapcsán, ezt erősítette meg brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Tunézia-Olaszország-Norvégia-Olaszország-Svédország-Olaszország-Belgium. Abdessalem Lassoued, aki hétfőn este Brüsszelben két svéd állampolgárt agyonlőtt, majd másnap reggel vele is végeztek a rendőrök, az imént említett útvonalat járta be az elmúlt 12 évben. Esete tökéletesen példázza, hogy miért nem megfelelőek a jelenlegi migrációs szabályok, és hogy miért van szükség egy olyan új jogszabályra, amely megelőzi az ehhez hasonló helyzetek kialakulását. Úgy tűnik, a brüsszeli kettős gyilkosság újabb lökést ad ennek a folyamatnak, amelynek jószerével csak a magyar kormány akar gátat szabni.
Rendkívüli videokonferenciát tartottak az uniós állam- és kormányfők, az első alkalommal azt követően, hogy kitört a fegyveres konfliktus Izrael és a Hamász között. A másfél-két órás megbeszélés célja az volt, hogy az uniós vezetők megtalálják a közös hangot és a közös üzenetet a közel-keleti eseményekkel kapcsolatban.
Az EUrologus több, egymástól független forrástól is úgy értesült, hogy az Európai Parlament négy frakciója kezdeményezi Várhelyi Olivér magyar uniós biztos felmentését Ursula von der Leyennél, az Európai Bizottság elnökénél. De csak abban az esetben, ha Várhelyi nem mond le önként…
Óriási erőkkel folytatódott a hajtóvadászat L. Abdesalem 45 éves tunéziai állampolgárságú férfi után, aki a hétfő esti, két halálos áldozatot követelő brüsszeli terrortámadás gyanúsítottja. A készültséget a fővárosban a legmagasabb, 4-es fokozatra emelték, az iskolák egy része nem nyitott ki, az EU-s intézményeket zárva tartják. A férfi feltételezett otthonában még éjjel rajtaütést hajtottak végre, amely nem volt eredményes. A belga miniszterelnök kedden hajnalban kijelentette: „A terrorizmus soha nem fog tudni legyőzni minket.”
Rendkívüli uniós csúcstalálkozót tartanak az állam- és kormányfők. Egyetlen téma szerepel a napirenden, mégpedig Izrael és a Hamász háborúja – bár ezzel kapcsolatban nyilván nagyon sok területet lehet érinteni a segélyezéstől az EU geopolitikai szerepén át a konfliktus okozta migrációs kihívásokig. A csúcstalálkozót összehívó Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ezúttal nem Brüsszelbe invitálta a vezetőket, hanem videókonferenciát szerveznek délután fél öttől.
Az Európai Parlament szakbizottsága elfogadta álláspontját az úgynevezett Euro7 szabályozási csomaggal kapcsolatban, amely gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátásával foglalkozik. Az eredeti javaslatot finomította a szakbizottság, a Fidesz szerint a jobboldal egységes kiállásának köszönhetően. Igaz, a liberálisok is ezen a véleményen voltak.
A jelenlegi migrációs helyzetet a 2015-16-os hullámhoz hasonlítja a holland belügyminiszter, aki szerint a – Magyarország által körömszakadtáig ellenzett – migrációs paktum nélkül Európa nem lesz képes szembenézni a kihívással.
A kisgyerekkortól belénk ivódott nemi sztereotípiák jelentősen kihatnak a nők szakmaválasztására és munkaerőpiaci lehetőségeire. Magyarországon a többség még mindig a nők feladatának tekinti a gyereknevelést és az otthoni teendők ellátását, ezt erősítik a szülőktől, a pedagógusoktól, sőt sok esetben a kortársaktól kapott visszajelzések is. Csernus Fannival, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szakértőjével egy friss kutatásuk kapcsán beszélgettünk arról, milyen hátrányos megkülönböztetés éri a lányokat az oktatási rendszerben, és mik a legfontosabb lépések a káros sztereotípiák felszámolásához.
Az Európai Bizottság bemutatta új demográfiai stratégiáját, ami válaszokat kínál az unió változásban lévő lakosságszámára és korfájára. Az uniós tervezet azonban inkább a jól képzett európaiakban és a migrációval kapcsolatos megengedő hozzáállásban látja a megoldást, nem a születésszám erőteljes növelésében, ami még vitákat okozhat az EU közelgő magyar soros elnöksége alatt.
Előzetes bejelentés nélkül Brüsszelbe érkezett szerdán reggel Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök a NATO védelmi minisztereinek találkozójára időzítette látogatását, de találkozott a belga kormányfővel is, aki nagy értékű támogatásokat jelentett be.
Rendkívüli külügyminiszteri tanácsülést tartottak Ománban az uniós tagállamok vezető diplomatái az izraeli helyzetről. Azért a közel-keleti országban gyűltek össze, mert a tárcavezetők többsége egyébként is részt vett az EU és az Arab-öböl menti államok találkozóján, amelyen természetesen szintén szóba került a térség biztonsága.
Tovább folytatódik a magyar uniós biztos vesszőfutása, mivel kiderült, hogy senkivel sem egyeztetve közölte azt, hogy az EU leállítja a palesztinoknak folyósítandó uniós támogatásokat.
Néhány óra leforgása alatt saját testülete és több tagállam is cáfolta és bírálta Várhelyi Olivér uniós biztost, aki bejelentette, hogy az EU felfüggeszti a Palesztin Hatóságnak biztosított támogatásokat. Aztán kiderült, hogy ez nem igaz.
Izraelnek joga van megvédenie magát – ez a legfontosabb eleme az uniós reakcióknak, amelyeket a Hamász által elkövetett terrorcselekmény után tettek közzé. Közben az EU-s intézmények és a tagállamok elkezdték ellenőrzni, hogy a Palesztin Hatóságnak juttatott támogatások nem köthettek-e ki a terrorszervezetnél.