Brüsszelben cserben hagyták a szövetségesei a magyar kormányt
Megkezdődött az újabb Magyarországról szóló európai parlamenti állásfoglalás előkészítése, amelyben az elmúlt három év fejleményeit és azok értékelését foglalják össze.
Megkezdődött az újabb Magyarországról szóló európai parlamenti állásfoglalás előkészítése, amelyben az elmúlt három év fejleményeit és azok értékelését foglalják össze.
Az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó szabadsága és a korrupció okozza a legnagyobb problémát Magyarországon – áll a legújabb jelentésben, amely az Európai Parlamentben készült.
Azonnali döntéseket hoznak a kormányok, a helyzetet súlyosbítja, hogy nagyon alacsony az átoltottság Afrikában.
Ahogy tegnap már előre jeleztük, az Európai Bizottság új utazási szabályok bevezetésére tett javaslatot. A tervek szerint a változtatások január 10-étől lépnek hatályba, és elsősorban az oltatlanok számára jelentenek majd hátrányt.
Az Európai Bizottság új jogszabályokat javasolt a politikai reklámtevékenységekre, a választójogra és a pártfinanszírozásra vonatkozóan. Mindez része a brüsszeli testület demokráciavédő csomagjának.
Csütörtökön új utazási ajánlásokat jelent majd be az Európai Bizottság. A vakcinával rendelkezők számára nem lesz változás, kivéve, ha valakinek kínai vagy orosz oltása van.
Nem egyszerű szankciós intézkedésekkel, hanem komplett jogalkotási csomaggal válaszol az Európai Bizottság arra, hogy a belorusz rezsim migránsok szervezett utaztatásával idézett elő válságot Fehéroroszország és az EU határán. Brüsszel emellett segítséget nyújt a lengyel határőröknek és hazautaztatja a migránsokat. A bejelentést követően, kis fáziskéséssel a Fidesz ugyanezt kezdte el követelni.
Súlyosan megsértette az uniós jogot a Kúria és ehhez a legfőbb ügyész előterjesztése szolgáltatta az alapot – ezt állapította meg az Európai Bíróság. Sőt, azt is kimondták, hogy a magyar igazságszolgáltatás csúcsszervei a magyar bírói függetlenségre is veszélyt jelentenek.
Csak egy ártatlannak tűnő levelet küldött az Európai Bizottság a magyar kormánynak, amely azonban Orbán Viktor legnagyobb félelmeit látszik beteljesíteni: már nem a végeláthatatlan elvi viták, hanem az uniós források kerültek a középpontba.
Három területen szigorítaná a szabályokat az Európai Bizottság, hogy teljesíthető legyenek a 2030-as és a 2050-es klímacélok. Brüsszel érzékeny területeken érne el változást, de a terveket még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamok tanácsának. A vita pedig már most elkezdődött.
A Politico című uniós ügyekkel foglalkozó lap bizottsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus megindításával kapcsolatos levelet küld a pénteki nap során a magyar és a lengyel kormánynak.
Tiltakoznak a lengyelek, mert szerintük az Európai Bizottság a belarusz rezsimet támogatja, Merkel kancellár pedig a tagállamokat megkerülve tárgyal Aljakszandr Lukasenka elnökkel, akit az EU nem ismer el elnöknek.
Sem a menedékkérők jogainak korlátozása, sem a civil szervezetek tevékenységének kriminalizálása nem fér össze az európai szabályozással. A magyar menekültpolitika újabb eleméről derült ki, hogy jogellenes.
A Soros-terv végrehajtását látja Szijjártó Péter abban, hogy az Európai Bizottság nem hajlandó finanszírozni a magyar határkerítés és határvédelem több mint 500 milliárd forintos költségét. Az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén szó volt a Fehéroroszországgal szembeni szankciók kibővítéséről, és a nyugat-balkáni bővítésről is.
A Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, amiért az ország nem tett eleget a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletnek – áll a testület sajtóközleményében. A magyar kormány súlyos pénzbüntetést kockáztat.
Demokrácia, jogállamiság, piacgazdaság, európai integráció - ez négy legfontosabb összetevője annak a programnak, amelyet Márki-Zay Péter képviselt brüsszeli tárgyalásain. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt erről az uniós negyedben lévő nemzetközi sajtóközpontban beszélt az EU-hoz akkreditált külföldi újságíróknak.
Egy évvel a lengyel alkotmánybíróság döntése után az Európai Parlament képviselői felszólították a lengyel kormányt, hogy vonja vissza a nők életét veszélybe sodró döntést a terhességmegszakítás betiltásáról. A döntés szomorú aktualitása, hogy egy nő nemrégiben életét veszítette, mert a jogszabály miatt nem hajtottak végre rajta életmentő műtétet. A Fidesz korábban jelezte, hogy nem támogatja az indítvány.
Az amerikai elnök és az Európai Bizottság elnöke is egyeztetett a fehérorosz-EU határon kialakult helyzetről, az Európai Parlament pedig sürgősséggel tűzte napirendre a kérdést. A számos sikertelen próbálkozás után a Fidesz ismét a magyar határkerítés költségeit szeretné Brüsszelen behajtani.
Megkezdte brüsszeli tárgyalásait Márki-Zay Péter, aki elsőként a zöldek és a szociáldemokraták vezetésével találkozott, majd Manfred Weberhez, az Európai Néppárt EP-képviselőcsoporjának vezetőjéhez volt hivatalos. Ezt megelőzően azonban brüsszeli magyar újságíróknak elmondta, hogy tapasztalatai alapján az európai pártok nyitottak az együttműködésre, az ellenzék célja pedig az, hogy Magyarország ennek a szövetségnek hűséges tagja, ne pedig árulója legyen.
A szervezők szerint közel kétszázan voltak kíváncsiak Márki-Zay Péter brüsszeli fórumára, akit az esemény házigazdája, Ujhelyi István EP-képviselő úgy mutatott be, mint “Magyarország leendő miniszterelnöke”. Márki-Zay szűk kétnapos programra érkezett Brüsszelbe, amelynek keretében találkozni fog négy meghatározó EP-frakció vezetőjével, hat uniós biztossal, civil szervezetek, think tankek képviselőivel. Az ellenzéki politikus iránti rendkívüli érdeklődésről számoltak be programjának szervezői.