Az ünnep fénypontja a vacsora, egész évben erre az étkezésre emlékeznek, ezt emlegetik. Az ünnepi asztal díszhelyéről nem hiányozhat egy megtermett, arany barnára, ropogósra sült pulyka. A derék lábasjószágoknak Amerika-szerte ez a végnapja. Holott az „ős-hálaadók”, a Plymouth-i pilgrimek legfeljebb véletlenül ejthettek el egy-egy vadmadarat az indiánoktól ellesett módszerrel. Ráadásul villával egyáltalán nem ettek, csak késsel és kanállal, de leginkább a tíz ujjukkal.

Ünnepi asztal. Egész évben erről beszélnek

A Mayflower fedélzetén 1620-ban Plymouthba érkező zarándokokat, telepeseket a wampanoag törzs indiánjai tanították meg halászatra, vadászatra, kukoricatermesztésre, juharszirup készítésre, így maradhattak életben. A következő évben, a bőséges termésért hálálkodva, a telepes közösség tagjai – s akkor még – barátaik kiadós lakomát ültek.

A Hálaadás azaz a Thanksgiving hagyományának másik gyökere a gyarmatosítók hitvilágában keresendő. Az Újvilágba érkező puritánok elvetették a katolicizmus ünnepeit, csak három vallásos ünnepet tartottak meg. Olyanokat, amelyekre az Újtestamentumban igazolást találtak: a vasárnapot, a böjtöt és a hálaadást (ami viszont mindig hétköznapra esett). A böjtöt természetesen tavasszal, mikor már híján voltak az élelemnek, a hálaadást  pedig ősszel, a betakarítás után. A Hálaadás „modern” változatát az USA első elnöke, Abraham Lincoln vezette be 1863-ban, azóta ünnepelik november negyedik csütörtökén. Franklin D. Roosevelt pedig 1941-ben nemzeti ünneppé nyilvánította.

A Thanksgiving fénypontja és lényege a vacsora. A különböző államokban - az éghajlat és a hagyományok függvényében - más és más az ünnepi menü, de családonként  is változatos. A hagyomány szerint azonban a bőséges vacsorán csak Amerikában őshonos étkeket szabad feltálalni.

S mert így a főfogás a kontinensen háziasított pulyka, a Hálaadást tréfásan T-Day-nek, azaz Turkey (Pulyka) napnak is nevezik. Valóban fekete nap ez az észak-amerikai pulykatársadalom számára: az Egyesült Államokban nevelt pulykák mintegy egyötödét fogyasztják el ezen a napon. Az amerikaiak az elmúlt századokban tökélyre fejlesztették a pulykasütés tudományát. Érdemes tanulni tőlük, már csak a karácsonyi pulyka „érdekében” is.

Ha fagyasztott pulykát vásárolunk, hagyjuk,hogy hűtőszekrényben engedjen fel. Vegyük figyelembe, hogy egy 5 kilós madárnak ehhez két napra van szüksége. A tölteléket közvetlenül a sütés előtt töltsük be. Varrjuk be pár öltéssel a pulyka hasát, egy spárgával pedig kössük össze a lábait a hasa előtt. 
                              

Sokféle töltelékkel készülhet a pulyka. Az egyik legegyszerűbb: kockára vágunk egy egész kenyeret, és hagyjuk egy napig száradni. Apróra szelünk egy nagy fej hagymát. Lábasban megolvasztunk 3/4 csésze vajat, ebben megpároljuk a hagymát, továbbá két csészényi apróra vágott zellert és fél kilónyi felszeletelt gombát. Ha kihűlt, hozzáadjuk a kenyérkockákat, 2 tojást és annyi tyúkhúslevest, hogy lágy masszát kapjunk. Hozzáteszünk egy csészényi durvára vágott diót, sózzuk és frissen őrölt borssal, kakukkfűvel, zsályával fűszerezzük, kézzel jól összedolgozzuk és a madár hasüregébe töltjük.  
                          
A töltött pulykát tepsire helyezzük, megkenjük forró zsírral, két deci tyúkhúslevest öntünk alá és betoljuk a legalább 170 fokos sütőbe. Hogy megakadályozzuk a mellehúsa kiszáradását, háromrétegűre hajtogatott bevajazott alufóliával borítjuk be a kényes részt. A sütés első órája után vegyük le, hogy arany barnára süljön a szárnyas ezen része is. Egy körülbelül 5 kilós töltött pulyka sütése mintegy 3-3,5 órát igényel. Amerikában speciális hőmérőt is használnak, amely jelzi a pulyka belső hőmérsékletét, hogy biztosak lehessenek benne, rendesen átsült.

Ha a szárnyas arany barnára sült, késznek tekinthetjük. Miután kivettük a sütőből, takarjuk le alufóliával további fél órára, így porhanyósabb lesz. Egészben tálaljuk, a házigazda dolga a sült felszeletelése és kiporciózása.

Fontos, hogy a pulykasültet ne melegítsük újra, mert száraz lesz. Későn jövő vendégeinknek kínáljuk inkább szobahőmérsékleten, forró mártással és körettel. A töltött pulyka tradicionális kísérője az áfonyaszósz, a burgonyapüré, a párolt  zöldbab és a sütőtöktorta. A hagyományos hálaadásnapi ital az almabor.