szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója szerint idén éves szinten 4 százalék feletti infláció, illetve mintegy 2 százalékos, vagy kissé afölötti GDP-bővülés várható Magyarországon, ahol jövőre már 4 százalék alá csökken az infláció üteme - mondta Forián Szabó Gergely az alapkezelő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

A befektetési szakember szerint az államháztartás elsődleges - kamategyenleg nélküli - egyenlege 6 százalékos többletet is elérhet a magánnyugdíjpénztárakban lévő vagyon átvételével.

Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója kiemelte, a hazai lakossági megtakarításokban emelkedik a hosszabb távra szóló megtakarítások aránya, ezért az alapkezelő olyan alapokat indít a közeljövőben, amelyek a tartós befektetésekre, megtakarítási lehetőségekre ösztönzik a befektetőket. Mint hozzátette, a lakossági megtakarítások szerkezetében az elmúlt év végi 44,1 százalékról ez év március végére 49 százalékra emelkedett a készpénzben és a bankbetétekben őrzött megtakarítások aránya, míg a jegybank adatai szerint  a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya a tavaly év végi 22 523 milliárd forintról 19 970 milliárd forintra csökkent. A vezérigazgató elmondta: a lakossági befektetők egy része - részben a válság hatására - olyan befektetési lehetőségeket keres, amelyek bármikor visszaválthatók készpénzre, likviddé tehetők, és a kockázatuk alacsony vagy idővel egyre mérséklődik.

Az alapkezelő közeljövőben elindítja az úgynevezett céldátum alapjait. Ezeknek a Horizont névre keresztelt alapoknak az a tulajdonsága, hogy normál nyíltvégű alapok, befektetési jegyeik bármikor visszaválthatóak, a befektetéseket a kiválasztott céldátumra fókuszálják, és folyamatosan csökkenő kockázatú vegyes portfólióval működnek.

Egy kérdésre Forián Szabó Gergely "zseniális húzásnak" mondta, hogy a kormány egy korábban felvett IMF-hitelrészletből vásárolja meg a Szurgutnyeftyegaztól a Mol-részvényeket. "Ez a megoldás nem növeli a bruttó államadósságot, az államadósság idei devizafinanszírozása megoldott" - mondta a befektetési igazgató.

Más szakemberek ugyanakkor megkérdőjelezték az IMF-pénz felhasználásának lehetőségét és ésszerűségét. Mihályi Péter közgazdász a Klubrádiónak azt mondta, "több mint csúsztatás, hogy az IMF-pénzből vette meg Magyarország a Mol-részvényt az oroszoktól, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank tartaléka erre nem használható, az MNB nem folytathat tőzsdei ügyleteket", és úgy vélte, "nem biztos, hogy ez volt a megfelelő pillanat 500 milliárddal növelni az államadósságot". Barta Judit, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője szerint az IMF-hitel a Magyar Nemzet Bank mérlegében szerepel, de nem a jegybank pénze. "A hitel egy részének elköltése közvetlenül nem növeli az államadósságot, de nehezíti a hitel visszafizetését. Ha ehhez újabb hitelt kell felvenni, az már meg fog látszani az adósságban. Az IMF-hitel devizatartalékként segítette a forint biztonságát, ennek költi el több mint a felét  az állam. Jelenleg nyugodt a hangulat, de egy rossz hír hatására gyengülhet a magyar nemzeti valuta" - tette hozzá.

"Már Bajnaiék is kivásárolták volna a Szurgutot, de a Fidesz akkor nem adta áldását az ügyletre, mondván, majd ők megoldják. Egy éve 300 millió euróval, 80 milliárd forinttal lett volna olcsóbb az üzlet" - írja ugyanakkor az Index.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!