Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Valakik húszdolláros csekkeket osztogatnak és senki nem kér belőle. El lehet ezt képzelni? Az amerikai lemezipart azzal vádolták, hogy a kilencvenes évek közepe óta jogtalan haszonra tett szert, amiért indokolatlanul drágán adja a CD-ket. Így aztán a lemezipar és 43 állam főügyészei peren kívüli egyezséget kötöttek, amely szerint a CD-vásárlók húsz dollár kártérítést kapnak; csakhogy alig akad, aki jelentkezne érte.
Szeptemberben az öt legnagyobb kiadó (Bertelsmann Music Group, EMI Music Distribution,Warner-Elektra-Atlantic, Sony Music Entertainment, Universal Music Group) és a három legnagyobb terjesztő (Trans World Entertainment, Tower Records, Musicland Stores) képviselői végül is belementek, hogy 143 millió dollárt fizetnek ki mindazoknak, akik 1995 és 2000 között CD-t vettek az Államokban - írja a Wired. Ám úgy tűnik, hiába hozzáférhető az egyezségről tudósító weboldal, hiába hozta több országos lap a hírt, a pénzért kevesen jelentkeztek. A határidő március 3. Ha annyian jelentkeznének, hogy az egy főre jutó összeg 5 dollár alá esne, semmissé válik a megállapodás, mert maga az ügymenet túl költségessé válna. A pénz ez esetben zenei programokat működtető, nonprofit szervezetekhez menne.
Az interneten fájlcsereberélők, a másolásvédett cédék kódjait feltörők örök érve, hogy drágák a CD-k, DVD-k. Úgy tűnik, nem érik be a húszdolláros kompromisszummal, csak a kiadók, terjesztők és forgalmazók üzletpolitikájának gyökeres megváltoztatásával. Miközben az amerikai lemezipar kényszeredetten engedményeket tesz, az előadókat, jogászokat, zeneipari szakembereket az asztalhoz ültető Future of the Music Coalition pedig éppen e héten próbálta meg közelíteni az álláspontokat egy washingtoni konferencián, a küzdelem újabb érdekes fordulatot vett. Egy norvégiai bíróság felmentette Jon Johansent, akit amerikai szórakoztatóipari vállalatok hacker-tevékenységgel vádoltak.
Amint arról a BBC beszámol, a tinédzsert 1999-ben tartóztatta le a rendőrség, mert az általa készített programmal másolásvédett DVD-k kódjait törték fel. A DeCSS nevű szoftver a Content Scrambling Systemet (CSS) hatástalanította. Johansen azzal védekezett, hogy azért kreált programot, mert a DVD-ket a linuxos számítógépén akarta megnézni, ahelyett, hogy drága lejátszót vegyen. Szerinte - s ezt a bíróság sem vonta kétségbe - nem akadályozhatják meg, hogy teljesen legális más lejátszót használjon a DVD-játszó helyett. A bíróság szerint a tinédzser nem felelős azért, hogy programját később mire használták. Az ítélet vereség az amerikai szórakoztatóiparnak: a Motion Picture Association of America próbapernek szánta az ügyet.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
A GKI szerint jelenleg három kulcskérdés merül fel az egykor oly népszerű adózási forma visszavezetésénél.