Tetszett a cikk?

Valakik húszdolláros csekkeket osztogatnak és senki nem kér belőle. El lehet ezt képzelni? Az amerikai lemezipart azzal vádolták, hogy a kilencvenes évek közepe óta jogtalan haszonra tett szert, amiért indokolatlanul drágán adja a CD-ket.  Így aztán a lemezipar és 43 állam főügyészei peren kívüli egyezséget kötöttek, amely szerint a CD-vásárlók  húsz dollár kártérítést kapnak; csakhogy alig akad, aki jelentkezne érte. 

Szeptemberben az öt legnagyobb kiadó (Bertelsmann Music Group, EMI Music Distribution,Warner-Elektra-Atlantic, Sony Music Entertainment, Universal Music Group) és a három legnagyobb terjesztő (Trans World Entertainment, Tower Records, Musicland Stores) képviselői végül is belementek, hogy 143 millió dollárt fizetnek ki mindazoknak, akik 1995 és 2000 között CD-t vettek az Államokban - írja a Wired. Ám úgy tűnik, hiába hozzáférhető az egyezségről tudósító weboldal, hiába hozta több országos lap a hírt, a pénzért kevesen jelentkeztek. A határidő március 3. Ha annyian jelentkeznének, hogy az egy főre jutó összeg 5 dollár alá esne, semmissé válik a megállapodás, mert maga az ügymenet túl költségessé válna. A pénz ez esetben zenei programokat működtető, nonprofit szervezetekhez menne.
Az interneten fájlcsereberélők, a másolásvédett cédék kódjait feltörők örök érve, hogy drágák a CD-k, DVD-k. Úgy tűnik, nem érik be a húszdolláros kompromisszummal, csak a kiadók, terjesztők és forgalmazók üzletpolitikájának gyökeres megváltoztatásával. Miközben az amerikai lemezipar kényszeredetten engedményeket tesz, az előadókat, jogászokat, zeneipari szakembereket az asztalhoz ültető Future of the  Music Coalition pedig éppen e héten próbálta meg közelíteni az álláspontokat egy washingtoni konferencián, a küzdelem újabb érdekes fordulatot vett. Egy norvégiai bíróság felmentette Jon Johansent, akit amerikai szórakoztatóipari vállalatok hacker-tevékenységgel vádoltak.
Amint arról a BBC beszámol, a tinédzsert 1999-ben tartóztatta le a rendőrség, mert az általa készített programmal másolásvédett DVD-k kódjait törték fel. A DeCSS nevű szoftver a Content Scrambling Systemet (CSS) hatástalanította. Johansen azzal védekezett, hogy azért kreált programot, mert a DVD-ket a linuxos számítógépén akarta megnézni, ahelyett, hogy drága lejátszót vegyen. Szerinte - s ezt a bíróság sem vonta kétségbe - nem akadályozhatják meg, hogy teljesen legális más lejátszót használjon a DVD-játszó helyett. A bíróság szerint a tinédzser nem felelős azért, hogy programját később mire használták. Az ítélet vereség az amerikai szórakoztatóiparnak: a Motion Picture Association of America próbapernek szánta az ügyet. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!